Kaposvári Gyöngyi – Bagi Gábor szerk.: Jubileumi tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján: Kisújszállás, 1986. április 19–20. – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 44-45. (1989)
Gulyás Katalin: Jászkisériek a bácskai kirajzásban
nik meg, ezért a költözés csak 1786 tavaszán lehetséges. A kamarai uradalom tehát még nem volt felkészülve a telepesek fogadására, s az évszak sem volt megfelelő az utazásra, az új élet megszervezésére. 1786 januárjának végén született meg a határozat a telepítés feltételeiről. 16 A Budán jári küldöttségnek nem sikerült engedményeket elérnie, s a második telepesraj is ugyanazokat a kiváltságokat kapta meg, mint a kunhegyesiek: azaz a birodalmi németek számára nyújtott kedvezmények töredékét. A költözésre jelentkezetteket vagyoni helyzetük — elsősorban állatállományuk nagysága — alapján három osztályba sorolták, s a legszegényebbeket a zombori adminisztráció nem akarta befogadni. E válogatásra a jelentkezettek nagy száma miatt kerülhetett sor, s azzal a céllal történt, hogy az újonnan kimért jobbágytelkekre a lehető legnagyobb anyagi erővel rendelkezőket ültessék. A költözés időpontját is meghatározta az adminisztrátor. A jelentkezőknek József és György napja (március 21. — április 24.) között kellett megérkezniük, miután a kibocsátó helység útlevéllel látta el őket. A helytartótanács január 31-én közölte a jászkun főkapitánnyal, hogy a kamarai adminisztrátor kérésének nem ad helyt, mivel a nincstelenek elutasítása ellenkezik a telepítés céljával és az uralkodói szándékkal, mely éppen a legszegényebbek számára akarja megadni sorsuk és anyagi helyzetük jobbításának lehetőségét. Ekkor — már biztosak lévén eltávozásukban — a Bácskába készülők eladták még meglévő ingatlanaikat, s hozzáláttak adósságaik rendezéséhez. A helytartótanácsnak a telepítés feltételeit megszabó február 14-i határozatát március 14-én ismertették az érdekeltekkel, s azokat a költözésre meghatározott időpontig eltiltották a Bácskába való leutazgatástól. Jászkiséren március 24-én adták ki az első — 4 családnak szóló — útlevelet Tanító István, Nagy Mátyás, Mészáros Gergely és Kovács Mihály számára, a jászberényi kerületi gyűlés pedig március 28-án hitelesítette a kisériek kollektív útlevelét. Az ehhez csatolt névsor 27 család nevét sorolja fel. Ezek alkothatták a kiséri telepesek derékhadát, míg a többiek névre szóló útlevéllel, egyénileg vagy kisebb csoportokban indulhattak útnak. Március 30-án Dósa József jász kerületi esküdt Kiséren is elmagyarázta a készülődőknek a helytartótanács határozatait, s ,,annak értelme szerént megparancsolta, hogy legalább húsvét napjára okvetlen leköltözködjenek". Április 3-án Ürményi adminisztrátor a jászkun főkapitánynak kül111
