Gulyás Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai: Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához – Szolnok megyei múzeumok közleményei 42. (1986)

Jászboldogháza-Jakab pusztán álló szobrot a felirat szerint Übauer Károly készítette Szomolyán (Borsod megye). A Jászszentandráson látható szobrot pedig Majdajk M. készítette Tszt. Mária (Tarnaszentmária, Heves m.). A kultusz északra mutató tendenciái ismeretében nem tartjuk véletlennek az ilyen kapcsolatokat. Végül ejtsünk néhány szót a szobrok gondozásáról is. Általában ligetben állnak, kerítéssel körülvéve, fákkal, virágokkal beültetve. Leginkább kőris vagy akácfát ültetnek mellé, de nem ritka a tuja, csipkebokor, fenyő, orgona és aranyeső. Sok helyen olyan virágot ültettek mellé, ami ősszel nyílik, flyen az apró, fehér virágú fátyolvirág, amit menyasszonyvirágnak is hívnak. Vendel napján és Mindenszentek napja (nov. 2.) körül nyílik. Mellette gyakoriak az örökzöld növények, a páfrány, vadliliom, Mária tenyere, vadrózsa. Egész évben zöldellnek és kevés gondozást igényelnek. Egyébként egész évben hordtak rá virágot, mindig olyat, aminek ideje volt, tehát viola, pünkösdi rózsa, őszirózsa, krizantém. Jászárokszálláson azt mondták, hogy „annyira népszerű volt a jászoknál, hogy itt több volt a virág, mint a Mária vagy a Nepomuki szent János szobornál." Vendel napra mindig koszorút csináltattak rá, amit élővirágból fontak meg. A szobrot valamelyik közelben lakó gondozta, ápolta a Vendel-társulat megbízásából. A szobrokat egyébként nagy tiszteletben tartották. Ha elhaladtak előtte a nők keresztet vetettek, a férfiak kalapot emeltek. Vendel névadás A Vendel-kultusz népszerűségét tanúsítja, hogy a jászsági pásztorcsaládokban igen gyakori volt a Vendel keresztnév. Ennek kimutatására anyakönyvi kutatást végeztem Jászberényben és Pórtelken. A névanyag vizsgálatánál két szempontot tartottam szem előtt: egyrészt a név gyakoriságát, másrészt családnév és foglalkozás szerinti megoszlást vizsgáltam. A jászberényi anyakönyvet 1803-tól néztem át.

41 A név gyakoriságát évtizedes bontásban 1967-tel bezárólag a mellékelt grafikonon (2. ábra) tüntettem fel. A vizsgált időszakban a Vendel név először 1805-ben a Nemoda családnál tűnik fel és 1830-ig szórványosan a Cseh, Harmat nevű családoknál fordul elő. 1830 után szinte ugrásszerűen megemelkedik, kezdetben a Bárányi, Bagó, Barát, Bujdosó, Birgés, Csik, Kisjuhász, Kisné40