Gulyás Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai: Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához – Szolnok megyei múzeumok közleményei 42. (1986)

jászszentandrási templom Vendel vagy Jó Pásztor szobra kobaktököt hord az oldalán. Változatosság tapasztalható a szobor lábainál fekvő állatalak ábrázolásában is. Ez kivétel nélkül juh, de néhány helyen nem egy, hanem kettő, egy anyajuh és egy kos (Jászberény, Jászboldogháza-Jakab), illet­ve bárány (Jászszentandrás). Igen archikus az állatábrázolás Jászárokszál­láson, nehéz eldönteni, hogy malac vagy birka. Pórtelken és Jászladány­ban szent Vendel bárányt, tartott a kezében, ez látható a jászberényi fe­rences templom Vendel oltárának egyik pásztoralakjánál is. A szobrok ábrázolásmódja, stílusa összhangban áll a jászsági néphagyo­mánnyal, mely helyi, idevaló pásztorfiúnak vallja Vendelt. Ez arra utal, hogy a kultusz idegen eredete ellenére is annyira asszimilálódott, hogy a népi kőfaragás remekbeszabott alkotásait hozta létre. A szobrok fontos tartozéka a talapzaton olvasható felirat, mely magában foglalja a megrendelő nevét, esetenként okát, a készítés időpontját és a XX. századi szobroknál a készítő nevét, származási helyét is. Jászbe­rényben és a környező tanyákon a Vendel társulatok közös adományból állíttatták a szobrot, a kisebb jászsági köségekben egy-egy jómódú család emeltette fogadalomból. A szobrot a határban, a legelő szélén helyezték el vagy pedig az ajándékozó udvarán, arccal az út felé. A felirat leggya­koribb szövegformulája: Isten dicsőségére vagy Szent Vendel tiszteletére (fogadalomból) állíttatta.... társulat vagy családnév és évszám. Jászbe­rényben igen szép a Vendel szobor romantikus stílusú talapzata és felirata: „AZ / ISTEN Dl / CSŐSÉGÉ / RE ALIT ATA / A SZENT / VENDELI / MUS / TÁRSULATA / 1866." Jászárokszálláson a múlt századi kőfaragó mester egy régi Vendel fohászt vésett a talapzatra: „SZENT VENDELIN / BUZGÓN KÉRÜNK / ISTEN ÉLŐT / LÉGY MELETÜNK / MARHA DÖG ELÉN / VÉDELMÜNK / 1832." A szobrokat jászberényi és felvidéki kőfaragók faragták. Sajnos a ré­gi szobrok készítőit nem ismerjük, a kőfaragó névjegye csak a későb­bi, XX. századi szobrokon jelenik meg: a századfordulón Bali Gy. (Jász­jákóhaima, Jánoshida), az 1920-30-as években Csák J. Csikós, Tápió­rét) jászberényi kőfaragók faragták a szobrokat. Érdekes, hogy idegen­ből, főleg é-szakról is hívtak mestereket: a primitív formájú festett 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom