Gulyás Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai: Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához – Szolnok megyei múzeumok közleményei 42. (1986)

ben ismert Vendel mondák. A mondák a szobrok keletkezését és a Vendel napi szokások eredetét magyarázzák. Kialakulásukra minden bizonnyal hatott a hivatalos egyházi Vendel legenda, mely a mondaképződés alapját szolgáltatta. A legenda szerint szent Vendel ír-skót királyfi volt és a 6. században élt. A királyi udvar kicsapongó élete miatt vándorbotot fogott és zarándokként járta az országot. Vándorlásai során elért a mai Pfalz területére, a trieri püspökségbe, ahol egy nemesember szolgálatába szegődött, mint juhász. Tett néhány csodát, végül a Tholey-i kolostor apátja lett. A hagyomány szerint 617-ben halt meg.

7 Sírja híres zarándokhely lett, kápolnát, majd templomot emeltek fölé. Innen vette eredetét a későbbi St. Wendel városa (Saar vidék, NSZK), mely a kultusz őshelye és híres búcsújáróhely. Leginkább járványos betegségek, pestis és dögvész idején fordultak hozzá segítségért. így hangzik röviden a legenda, melyet a katolikus egyház széles körben terjesztett a nép között. A jászsági községek határában igen sok Vendel szobor áll. Azt tartja róluk a hagyomány, hogy egy valamikor pusztító dögvész megszűnésének emlékére fogadalomból emelték őket. BÁLINT SÁNDOR gyűjtéséből tudjuk, hogy Jászárokszálláson a „helyi hagyomány szerint Vendel idevaló jámbor pásztorfiú volt. Amikor dögvész dúlt a határban, letérdelve buzgón imádkozott. Könyörgése meghallgatásra talált, ezért emelték a szobrot......"

8 A mondák jellegzetessége, hogy Vendelt helyi pásztornak, juhásznak tüntetik fel. Ez a szemlélet tükröződik a jászsági szobrokon is, melyek korabeli pásztorviseletben, a hagyomány szerint „jász népviseletben", juhásznak öltözve ábrázolják Vendelt. Jászapátiban „szent Vendelke Jézus pásztora volt, leghűségesebb pásztora. A nyájakat mentette meg a dögvésztől, ezért csináltattak neki szobrot." Jászboldogházán azt tartják, hogy ,juhász, juhpásztor" volt. Igen érdekes a Jászberény egykori tanyavilágához tartozó Tápiórét és Csíkos

9 nevű határrészek Vendel szobrainak keletkezéséről szóló történet. A Jászság a folyószabályozások előtt vizes, nedves, folyókkal, erekkel és kisebb állóvizekkel borított terület volt. Itt folyt keresztül szeszélyesen kanyarogva a Zagyva, Tárna, Tápió és sok más kisebb ér (Kecskés-ér, Holt-Tarna stb.). Az egykori gazdag vizivilág emlékét a határnevek máig megőrizték. Közülük való az említett Tápiórét és Csíkos is, melyek a század elején még lege25