Gulyás Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai: Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához – Szolnok megyei múzeumok közleményei 42. (1986)

telepesek hatására rajnavidéki parasztöltözetben vagy templomi barokk, illetve rokokó stílusban mintázzák meg alakját. Kezében általában pásztorbotot, juhászkampót tart, néhány esetben gyomirtó eszközt. PL a Zemplén megyei Hercegkúton úgy tartják, hogy Vendel pásztorember volt, tisztította a legelőt, kezében tövisszúrkáló van.

46 Heves megyében falvak egész sorában áll népies szobra: Tarnaőrs, Adács, Füzesabony, Dormánd, Kömlő, Szihalom, Sarud, Aldebrő. 7 (7. kép) Kiemelkedik közülük a Dormánd és Tenk közötti út mellett álló kifordított subába öltöztetett szobor, melynek érdekessége, hogy a tarisznya a hátára van vetve. (8. kép) A környék egyik legszebb, XIX. század elejéről származó Vendel szobra a Pest megyei Ipolytölgyesen látható. Az a hagyomány fűződik hozzá, hogy valamikor állatvész pusztított és fogadalomból emelték, mikor a vész megszűnt. Október 20-a azóta is fogadott ünnep a faluban. MANGA JÁNOS említi a Hont megyei Pereszlényben álló szent Vendel szobrot, melynek felirata: „S. VENDEL-CSOMÓ ISTVÁN ÉS CSOMÓ FERENCZ CSINÁLTATTÁK 1846."

49 Drégelypalánkon az egyik zsúptetős parasztház oromzatában szent Vendel 1780-ból származó szobra látható.

50 Az Alföld állattartó társadalmának ismeretanyagába szintén bevonult szent Vendel tisztelete. Ezen a nagykiterjedésű, pásztorkodásáról nevezetes területen azonban korántsem olyan egységes tisztelete, mint pl. a Dunántúlon és Északkelet-Magyarországon. A felekezeti különbség, a társadalmi megosztottság és az évszázadok óta honos ősi pásztorünnepek, pásztorszokások erősen befolyásolták a Vendel-kultusz tér- és időbeli elterjedésének körülményeit. Az Alföld egyes területein tisztelete vetekedett a Mihály napi (szept. 29.) szokásokkal és a hasonló funkciójú Dömötör-kultusszal (okt. 26.). A hagyományos pásztorkodás idején, mely a legutóbbi időkig uralkodó állattartási forma volt az alföldi pusztákon, ezek a napok jelentették a gazdasági év végét. A pásztorok ilyenkor hajtották be a nyájakat, elszámoltak a kezükre bízott jószágokkal, megkapták a bérüket, amit nagy mulatozással ünnepeltek meg. Ez volt a pásztorfogadás ideje is, amikor a pásztorok a következő legeltetési idényre elszegődtek valamelyik gazdához. Dömötör napját a juhászok, szent Mihály napját pedig a nagyobb jószágok pásztorai, a csikósok, gulyások tekintették a legeltetési időszak végének, sokszor egyazon területen belül. Az egyházi barokk hatására terjedő Vendel tisztelet nem tudta terjesen háttérbe szorítani ezeket a szokásokat, hanem vele párhuzamosan más társadalmi, gazdasági környezetben vált ismertté. így pl. a Kiskunságban 16