Gulyás Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai: Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához – Szolnok megyei múzeumok közleményei 42. (1986)

és Szeged környékén, ahol a kisparaszti állattartó gazdák az egyház által terjesztett Vendel-tiszteletnek hódoltak. Az állattartás szervezeti formáinak megváltozása, a belterjes kisparaszti tartásmód kedvezett az új jószágpatrónus befogadásának. Ezt az egyház is erőteljesen támogatta. A szilaj pásztorok körében azonban továbbra is nagy népszerűsége volt a régi pásztorszokásoknak, a mulatozással egybekötött őszi pásztorünnepeknek. A Vendel-kultusz legkiemelkedőbb népi emlékeit az Alföld északnyugati sarkában elterülő Jászság őrizte meg. A Jászság Kelet-Magyarország két jelentős földrajzi tájegységének határterületén helyezkedik el. Ez alapvetően meghatározta népi kultúrájának mindenkori alakulását. Részben Északkelet-Magyarországgal, a palócokkal érintkezik, mellyel a XVIII. századtól kezdve migrációs kapcsolatok is összekötik, másrészt az ország keleti felének túlnyomó többségét elfoglaló Alföld része. A szent Vendel tisztelet terjedési irányát követve is azt tapasztaljuk, hogy ÉszakkeletMagyarországtól, Heves mgyétől kiindulva a kultusz szervesen folytatódik a Jászságban és lenyúlik annak déli részéig, sőt esetenként azon túl is (1. ábra). Rendkívül szerteágazó és szinte egyedülállóan gazdag népi ismeretanyag, tárgyi objektum kapcsolódik ezen a vidéken szent Vendel alakjához. A legtöbb jászsági község határában megtaláljuk színesre festett, primitív kőszobrát. A Jászberény vonalától nyugatra fekvő Tápió-vidéken is sok népies Vendel szobrot találtam. Különösen szép szobra áll Nagykátán,

51 felirata szerint „KÉZITETTE NAGYKÁTA KÖSÉGE 1863" (9-10. kép). A hagyomány szerint fogadalomból emelték egy állatjárvány megszűnésének emlékére. Ugy tartják, hogy „szent Vendelke őrzi a határt, kis bárányka van mellette." Tápiószentmártonban a Blaskovich sírkápolna kertjében áll a XIX. század második feléből származó szobra. A néphagyomány azt tartja róla, hogy „szent ember volt, Jézus tanítója". A templomban perselyt állítottak neki. Amikor az 1940-es években megsérült a szobor, az egyik legény venyigét kötözött a hátára, hogy ha így bánnak vele, akkor menjünk át Bicskére (Tápióbicske). Tápiószentmártonban egyébként elég gyakori a Vendel keresztnév. Kókán szent Vendel a „pásztorok pásztora, az állatok pártfogója". Ha a jószág 17