Kormos László: Kenderes története. Oklevéltár 1728-ig (1979)

gának igazolása érdekében г "Debrecen 1765.okt.30. Tiszteletes nemes és becsülletes Jó Uraim ! Die praesentis hozzám bocsátott leveleket Kegyelmeteknek vettem szeretettel 'és fájlalva értettem minémü szorongattatása légyen a Kegyelmetek Sz.Ekklézsiajának, minapi nagy szerencsétlensége után, meliy szerént a szélvész a tronyot ledöntötte és az a templomot is megrontotta." /A továbbiakban az egyházközség és a vármegye ellentétéről ir, mely szerint annak püspök főispánja a római katholikusok templomjogát szeretné megkapni s nem akar hozzájárulni az épitkezéshez./ "Ha jövendőben Királyi parancsolat erejével reá szoritanák is az ekklézsiátj hogy bizonyittsa meg a vallása szabad exerc

itiurnának régiségét arra könnyen reá mehet. Tudok magam is tsak most hirtelenébs is e végre való két documantumot. Az első ez, hogy "ao.1569,die lo;okt. a melly synodus tartatott Blandrata György és Dávid Ferentz Sz. Háromság tagadók ellen Váradon, és amelly gyűlésbe Il-ik János király maga is jelen volt, azenn synodusban mondom a papok között jelen volt, még pedig az elsőbbek között Franciscus Pankotai*

pastor ecclosiae Ke::deresiensisr. Vid.

Lampe in Hist .Eccl.Ref.Kung.248.p. Fenn volt hát már akkor Kenderesen a Reformata Ekklesia. A második documentum,mellyet említenek Kegyelmetek is Dus András uram relátiója után, vagyon egy kezemnél levő manifestum,'Magyarországi ecclesiastica históriában, meliyet irt Tigurumban ao.l6?7.Kotsi Bálint nevű Prédikátor, ezen exilium előtt a pápai ref. ekklézsiának professzora. Az igy ir a többek közt egy helyen : /itt latin szöveg következik, mely Hercegszöllősi János, karcagi lelkész seniorsága idejének gyülekezeteit sorolja fel:Kolbaz,Bánhalma,Madaras,Fegyvernek,Füred,Kender

es,Külső Szolnok megyében melyek a törökök adófizetői voltak, majd igy folytatja:/ Ez az utolsó sententia arra is reá igazit, hogy mikor lett volt a törököknek adófizetőjévé Kenderes a többekkel, akkor amikor Szolnokot bevette a török. Ezt pedig megvette a török, amint Istvánfi és Timon feljegyzik ao.1552.Mind azelőtt az esztendő előtt,azért mind ez után fenn volt a kenderes! ref. ekklézsia. Kiesett pedig Szolnok a török kezéből ao.1685. Eddig tehát csendesen élhettek a török birodalma alatt az ekklézsiák és semmi ellenség el nem pusztitotta őket. Csak ebből is magtetszik, hogy ao.l68l.soproni gyűléskor fenn állott a kenderes! ekklézsia. Ezt bővebben és világoson is meg lehet próbálni abból az inquisitioból, amely perágáltatott a Pesti Comissio alkalmatosságával, melyről tudnak Kegyelmetek el hiszam valamit,, s mondhat bizonyost Tiszt.

senior Kaszap István uram is. stb. .... Isten vezérelje kegyelmeteket a jó utón és adjon boldogulást. Maradok Tiszteletes Nemes és Becsületes Uraiméknak . . ., т

и

т-ч szíves 30 akarója . Sinai'Miklós s.k. " Ez az oklevél másolatban van a kenderési református egyházközség legrégibb jegyzőkönyvében 9—11 oldalakon. Eredetiben a Nagykunsági református Egyházmegye levéltárában Kanderes. A kenderes! egyházközség fondjában. - 43 -