Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

Az Aba nemzetség 4. v. 5. ágra oszlott s a gyula, tehát Árpád élhadát képezte. Az Aba nem állítólag.apai ágon hun, anyai ágon szaracén volt. Ez utóbbit igazolná IV. Béla 1257, évi oklevele a bői szaracénok részére kiadva, amikor a kihalt szaracénok birtokát a Dem nemzetség kapja. Az Aba nem élhada az első foglaláskor Tiszasasig nyomult s a környéken telepedett. A kende-király korul tömörült vitézi népe pedig Kenderes. tájékán, akik a bő, tehát a nemzetségi

о vezetése alatt állottak. E vitézek lakóhelyéül kedvezőnek Ígérkezett a Kakát folyó környéke, A gyula bizánci kapcsolata, Bulcsú bizánci megksresztelkedése, a görög eretnekek és pogány kapcsolatok, paulicinusok és üzbégek közös forint alkotása ismert. Görög egyházi érdekeltségre utal Bő cimerrajzának kettős keresztje, a kenderesi házakon ma is látható kettős-kereszt. Bála, BŐ, Kenderes, Hegyes, Bura, Füred középkori egyháza létezéséről tudunk, de a római tizedjegyzákben nem szerepel. Valószínű görög egyházi érdekeltsége miatt, A 13. században még fennállhatott. A tatárjárás előtt a római szentszák görög egyház ellenes offenzívája és áz Aba nemből származó Özséb esztergomi kanonok Pálos szerzetesrend alapítása közötti össze függés, majd a Pálos szerzetesrend Kenderes-Ecseg környékén való birtokba kerülése a görög egyházi funkció körüli bonyodalmakra utal. Keme-in-'oől idők folyamán lekopott az "n" s lett Kémei, később ebből alakulhatott az ismeretlen eredetű Hevs = indulatos jelző, ellentétben a szintén ismeretlen eredetű Békés megyével, melynek egyszerű magyarázata az lehet, hogy az egyik megye területén még a pogány szokások uralkodtak, a másik megyében az ősi szláv lakosok már keresztyének voltak, Balázs Ferenc : Heves megye története, Eger. I897. I.13.kk. az egykori Kemej megye s annak fekvése leírását adja, mely a Tisza-Hortobágy-Tur-Berettyő. folyók vidékén terült el. Kemej megye névváltozásait is adja, de Kemej finnugor eredetéről nem ir. A megye történetének kialakulása leírásánál az István királyi koncepciót vezeti végig, de meg sem emliti a kabar nemzetségi koncepciót. Heves megye valóban István alkotása, de csak IV,Béla alatt valósult meg, addig az István királyi és a ka- 31 -