Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

bar befolyások ütköztek. Kemej megye a tatárjárás után szűnt meg végleg. 25. IV. Béla 1257. évi oklevele Bő földnek irja : " a Tisza melletti Bő földet adományozzuk..." Kandra Kabos,: Adatok az egri egyházmegye történetéhez c. munka oklevéltárából, 1279-ben ez oklevelet erősiti meg Kun László. 26. A kettős vezetés problémáját lásd Györffy György : Tanulmányok a magyar állam eredetéről. 127. kk. 27. U.ott 131 kk. 28. Róheim Géza : A kazár nagyfejedelem és a Turul-monda.1. Kettős-királyság. Ethnografia 1917.58-68. Györgyffy György im. 132. 29. Lásd Györffy György im. 135. kk. és a hozzá fűzött irodalmat,melyet lapalji jegyzetben közölr 30. Kenderes határa a kabar királyi belső gyepűt foglalhatta magába : Kis Bánhalom., Ráchalom,.Dravalaponyag, Kara sziget vonalán húzódó kettős halomrendszerrel. A kabar nemzetségek harcosai közt, a sza— racénokkal szövetséges alán vitézek is voltak, akik a kabar királyi testőrséghez tartoztak. Árpád utáni hatalom átvétellel kialakult feszültségről,Györffy György im. és Magyarország története. - Gondolat Kiadó, 1964. 44.kk. 31. NK Dr. Kormos László által összeállított pecsétgyüjRemény, fejfa monográfia kézirata helyi vonatkozású anyagot közöl. 32. Egyháztörtánet 1959. 1-2.sz. 9o.old. Kormos L. Kunmadaras legrégibb egyházi pecsétje. Uo. Nagykunsági fejfák. Kézirat Néprajzi, Múzeum, szolnoki Damjanich Múzeum és NK levéltárában Kenderesen. 33. NK fényképgyüjteménye. 3A-. A Kenderes határában lévő К u 1 i s 0 n " Csalog Zsolt muzeológus végzett ásatást s kora rézkori leletanyagot tárt fel. JÁKU. 9. évfoly. 2.SZ. Régészeti kutatómunka Szolnok megyében c. tanulmánya részletesen foglalkozik a Kenderes-Kulis, Czebe ásatásokkal. A к u 1, kuli, hal, halál jelentéssel is bir a mordvinoknál és a voguloknál. Kulis környéke valaha temetőhely is lehetett. A fa- 32 -