Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)
község nam volt harci zóna. A következő evöan azonban, az 17o5. evi dunántúli harcok miatt, a hadvezetés a kuruc csapatok agy részét átcsoportosította a Q vidékről, elvonta. Ekkor a délvidéki szarbak támadása, elől a maggyérült véderővel nem lehetett megmenteni a községet. 17o5. május végén inditott labanc támadás alatt a község éa a templom elpusztult. A lakosok agy része a templomba menekült, A labanc hadak kimélatianül felperzselték a községet és a templomot a balémaneküli néppel együtt. Debreceni Papp István feljegyzése igy örökiti meg a magrázó eseményt : " Ezen pusztitó kegyetlenségnek szomorú áldozattyai lettek körülöttünk Marjalaka, Kakát, Bánhalma, Csorba, Fagyvernek és 11b ezan mi helységünk is." Kenderasi öregek vallomása szól arról,hogy 117 a szerb csapatok a támadás alkalmával Belgrád videkara hurcoltak el a község legrégibb harangját is. Öreg Mikola János beszélte el a prédikátornak, hogy Belgrádba történő gabonaszállítás alkalmával, útközben egyik szerb falu tornyába felmenve találtak egy harangot T maIyen ez a felírás volt : "Reformata acclasia Kenderes." öreg Mikola a ha rangon lévő évszámra már nem emlékezett, de azt tudta, hogy azarhat száz valamelyik éve volt rávésve. Az l8oo-as évek elején élő emberek visszaemlékezéseiből, atyáik elbeszéléséből ismert volt az is, hogy "akkori prédikátor volt Pap Sámuel, aki roffi születés volt, aki ka vés hallgatóival, az akkor alattunk lévő rétbe keresvén szabadulást, könnyvező szemekkai nézte ezen Isten házának pusztitó lángjait, borzadva hallotta lemészároltatott, a templomba szaladt és ottan porrá égett szerencsétlen hallgatóinak eget verdeső halálos jajszavát."A szabadságharc e szomorú eseménye után a kenderesiek agy része — akik életben maradtak - Szoboszlora menekült, más része padig a környező mocsarakban bujdokolt, A szatmári békekötés után, 1711—ben többen is visszatértek a községbe. II. Rákóczi Ferenc — emiitett kapitánya — Szűcs János csekély legénységével itt húzódott meg a templom romjai között és a császáriak ellen majdnem két évtizedig védelmébe vette a község jobbágyait éa szegény bujdosóit az ujrátelepülni készülő föl- . desurak és az adóösszairókkal szemben. Szűcs Jánost a helyi feljegyzés és hagyomány hőssé avatta : " Rákóczi Ferencnek az országból való kimenetele után is» amely történt 1711-ben, a kurucoknak egy Szüts Jánoa nevű kapitánya, egy néhányad magával, itt még akkor a templomunk -98 -
