Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

.alatt lévő rétbe lappangván» ezen mostani» da akkor pusztán álló to 119 ronyba Vigyázót tartván, innen csapkodtak ki prédára.", A bécsi udvar félelme a magyar kuruc gócoktól nam volt alaptalan. Kenderes környéke sem volt biztonságos a szatmári békakötés után a császáriak részára, A földasuri zaklatástól is magkiméitetatt a közság agy időre. Szűcs János és legényei védelme alatt visszaszivárgó lakosok saját é— lalmuk biztosítására szabadfoglalással birtokba vett földjeik művelését is megkezdték s a Rákóczi-szabadságharc alatt megnövekadatt osztályöntudattal a földesúri telepítésnek ellenálltak, s az összeírok sem merésakadtak.erre. Szert nem szarapai Kenderes az 1715» 172o, évi ösz— szeirasokoan. A helytörténetírás, a polgári történatirői tévedést átvette az alföldi faivak ujratelepedésének kérdésének vizsgálatában. Mem vették figye — lembe azt a tényt, hogy az alföldi falvak újjáéledésében általában kétféle telepedéssei kall számolni, 3 nem tettek különbséget a jobbágyi és a földesúri telepedés, illetve talapités között. így Kenderes ujrateiepedésé

ï 1728. évvel rögzítették, holott tulajdonképpen két telepedés volt Kenderesen : a jobbágyi és a földesúri. A közság 1711 — 1728. évi története bizonyítékot szolgáltat annak a tévas nézetnak a cáfolására, mely szerint a földesúri érdekeltségű alföldi falvak Rákóczi-szabadságharc utáni újjáéledése a földesúri telepítés érdeme. A földesúri birtokjogot érvényesíteni kivánó próbálkozások 17oo. évtől ismételten megindult kezdeményezések, majd a Rákóczi-szabadságharcot követő földesúri birtoklás jogfolytonosságának visszaállítására történő erőfeszítések - melyek 1723-ig valóban meghiúsultak - hangoztatták a közság puszta jellegét. Az ujszerzeményi komisszió munkájában és a régi földesúri birtoklás problematikájában egyaránt fontos kérdés volt az uj birtoklásnak jogi alapot teremteni vagy a régi birtoklás jogfolytonosságát bizonyítani. A szabadfoglalással birtokba vett, a jobbágyok és kurtanamasak által használt hajdani faudumok eltulajdonításának veszélyét a pusztának nyilvánítás tényével igyskeztek kizárni. Kenderesen a kétféle ujratalepedós a következőképpen zalott le. Az egyik település, illetve foglalás a z ^hagyok és szabadparasztok részé- 99 -