Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)
osztályok szemszögéből itélik meg a helyzetet. így pl. a Nagykunság 1929. július 6-i száma a következőképpen magyarázza a nyomor okát : " Trianon által szétmarcangolt és kirabolt Magyarországon ma majdnem minden ember a szegénység sikátoraiban hurcolja azt a majdnem elviselhetetlen terhet,, amelyet életnek nevezünk", később a cikk irója már reálisabb hangot üt meg : " ... A magyar'élet akkor sem volt fenékig tejfel, amikor még - megszokott frázissal - Magyarországot "tejjel-mézzel folyó Kánaán"—nak nevezték, akkordig sok magyar ember volt, ámbár pitymallattól napestig robotolt,mégis éjszaka gondpárnákon hált és reggelre nedves volt a vánkos a könnytől!" Befejezésként azt kivánja, hogy "... a gyilkos nagypéntek után minél esőbb eljöjjön a hallelujás vidám feltámadás !" Ebből láthatjuk, hogy a gazdasági válság által előidézett nyomorúságos helyzetet is Trianonnal próbálták magyarázni, az embereket félrevezetni. De az is kitűnik, hogy ez az érv erősen sántit, hiszen korábban is sok magyar ember hiába robotolt, mégis "gondpárnákon" hált. Súlyos gondként jelentkezett a munkanélküliség, amely a megyére és Kisújszállásra is jellemző. "Minden józan ember tudja, hogy munkaalkalom nélkül nem lehet megoldást találni. De azt se mondja senki, hogy nem volna lehetséges ,r ... "Tessék csak a nagytőkét kötelességére kényszeríteni, az államháztartás luxuskiadásait törölni, a mamutjövedelmeket beszüntetni, az álláshalmozást eltiltani, mindjárt lesz miből munkaalkalmat teremteni. " /1/ "Itt nálunk is a nélkülözés'soha sem látott és hallott méretekben'zsarolja az embereket." M ... nincs munka, nincs kereset V* /2/ A Nagykunságból idézett sorok hiven kifejezik a kisújszállási helyzetet. Az ekkor már működő helyi szociáldemokrata szervezet is sokat foglalkozott az agrárproletárok helyzetével, a város gazdasági problémáival. A pártszervezet tagjai gyakran irtak leveleket a pártközpontnak, amelyekben igyekeztek reálisan bemutatni a kisújszállási helyzetet, s különösen sokat foglalkoztak a szegénység gondjaival, az agrárproletárok helyzetével. Turbacs Mihály a következőket irta : " A földmunkásoknak dec. elejétől, május közepéig semmi néven nevezendő munkája nincs. Szórványosan 5-6 %-a kap 1-^2 napos alkalmi munkát." "... A földmunkásság ezrei sorvadnak az éhség, ruhátlanság és tudáshiány következményeként." /3/ Szintén Turbacs Mihály levelében olvassuk a következőket : "Napszámos munkások 1 kiló barna kenyéren tengődnek naponta, minek ára 3^- fill. Ha van miből megvásárolni. Naponta 6o-7o fillért fizetnek, ha van munka. Ha kevesellik a napszámot és megszakítják a munkát, jönnek a kakastollak - 166 -