Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

lotastület ülésén a következő ind око lássál utas:­:.;a vissza ; kérelmeket : ",.. segélyt kérők jórésze arra hivatkozik,':.' z\ sok a gyerek, s nem tud munkát vállalni. vudom, nogy ez :va­zug indok, mert a legnagyobb baj a munkától való iszor.yodás és a népünkben meggyökaresedett azon hit, hogy törnie marás nem nagyon kall, a.városnak és az államnak kot el esse-re az v eltartásáról gondoskodni." /ló/ Sz a magyarázat hamis, ^g:/? talán nem fedi a valóságot, Szolnok megyében el .ben az időse: 2o.ooo ember volt munka nélkül. /16/ Nem a "munkától vall iszonyodás", hanem a gazdasági rendszerből adódó kevés ^ur.k« lehetőség, a háború után elhúzódó gazdasági válság mia~t kel lett a szegényeknek nélkülözni. Akik pedig munkaié vests érne: jutottak, kénytelenek voltak a munkaadók által diktált; vers. kivül alacsony bérért kora reggeltől napestig dolgozni, óem lehet csodálkozni azon sem, hogy a Kisújszállás és Vidéke 1922, szept. 24-ig tudósítása szerint az iskolába járó gye­rekek száma az előző évikaz viszonyítva 2o 3—kai csökver--., A gyermekhalandóság növekszik, főleg a tüdővész ás a gyomor­hurut tizedeli a gyermekeket. A háború után egy mezei munkái felesége feljegyezte — agy héxen keresztül - a család sápiái kozásának szomorú statisztikáját : /16a/ reggeli ebéd vacsora kenyér krumplis galuska semmi " feketekávé paprikáskrumpli kenyér " " köménymagos leves n tej " cukrosviz semmi " vizicibera tej, tojás " tésztaleves kenyér " tejbenkása semmi Ilyen táplálkozás mellett a betegség is könnyebben terjedt, s elsősorban a szegények gyermekeit tizedelte. A gyenge táp­lálkozás ellenére a szegény földmunkás és cselédembar gyer­meke már 8-I0 éves korban kénytelen voit egy-egy gazdához el szegődni, ahol jóformán a napi élelemért állatok őrzésst bi: ták rá. Nem csoda, hogy az 1923-as népszámlálás adatai azt bizonyitják, hogy Szolnok megyében 6-12 év között az irni­olvasni nem tudók száma j5o fó-ról 35,8 %-va emelkedett ,/17/ A nincstelenek gyermekei a rendkivül hiányos táplálkozás, a korai munkavállalás t s télen a hiányos öltözködés miatt ma­radtak távol az iskolától. A főispán is kénytelen beismerni: "Sajnálatos körülmény, hogy alföldi népünk tanköteles gyerme keiket rossz gazdasági helyzetüknél fogva nem. küldik iskolá­ba. "/18/ - 14-3 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom