Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

Bethlen István végül is külföldi toka segítségével próbálta megszilárdítani az ország gazdasági helyzetét. A miniszter-' elnök nem véletlenül látogatott el 1923-ban Szolnok megyébe. Előbb Karcagot, majd Szolnokot kereste fel. Ä munkanélküliség, a megye súlyos gazdasági helyzete, s a jelentkező elégedetlenség „ mely éppen Bethlen un. Egységes Pártja ellen i— rányult, késztette arra, hogy ellátogasson a megyébe, s közvetlen ígérgetéseivel lecsillapítsa az elégedetlenséget,hogy ezáltal Szolnok megyében is megszilárduljon a kormánypárt uralma. Szolnokon mondott beszédében, elsősorban az Egységes Párt mellett agitált, majd kitért a gazdasági életre,, s a következőket mondta : " ... minden visszaélést, minden olyan törekvést, amely a magyar gazdasági életet kizárólag a nagybankok uralma alá akarta hajtani, elítéltem a múltban, s alitélem most, a ellene fogok küzdeni mindig és minden körülmények között." Beszédének folytatása azonban cáfolata előző kijelentésének : " Az orvosszer tehát, amelyet alkalmaznunk kell, kettő lehet : a termelést kall fokoznunk és hitelhez kell juttatnunk az országot. A privát tőkék külföldről be fognak jönni és mag fogják termékenyíteni a magyar/ közgazdasági helyzetet és termelést." /19/ Tehát végeredményben itt is kifejtette, hogy a külföldi tőkétől várja a segítséget. Ezt a kisújszállási küldöttség is hallhatta, mivel a város vezetőségét- nagy számú küldöttség képviselte, A Bethlen által megadott gazdasági program hatott a kisújszállási közigazgatási vazetők szemléletére is. Városfejlesztés cimén 5oe a— zer holland'font kölcsönt vettek fal a város közúthálózatának kiépítésére. A kölcsön magas kamattal való visszafizetése jócskán igénybe vette a város gazdasági erajét. /2o/ A halyi lapok a gazdasági konszolidáció éveiben is a drágaságról panaszkodnak, s a kivándorlásokról ujabb és ujabb híreket közölnek» Nagy várakozás és'bizakodás előzte mag a pengő megjelenését, mely 1926. dec. 27-én került forgalomba. A Kisújszállás ée Vidéke I927. jan. 2-i számában egy cikkir/ó igyekszik megnyugtatni a város lakóit,, hogy az uj pénz forgalomba kerülése csak átmenetileg idézhet elő drágulást. Ez a jóslat nem vált ba, mart 1927. júliusában újra csak arról olvashatunk, hogy "megindult egy drégasági folyamat, 1 év alatt loo, 15o %-os a drágulás. Ez a rohamos drágulás ismét a társadalmi osztályok létét fenyegeti." /21/ Az Alföldön, s Kisújszálláson is pusztító tüdővész terjedése - mely éventa 35-^Oj sőt ennél több embert ragadott el'- a várost tüdőaateggondozóintézet felállítására késztette.Külö— -.ösen aggasztó a tanyán élő szegényak, s azok gyermekeinek a - 144 -