Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

emberre csak fél pár cipő jut, ezt ők fel akarják emelni egy párra, és az már 9,5 millió cipő. Erre alapozták az 5000 főt foglalkoztató martfűi gyár felépítését — főleg gumicipő fajtákra. 77 Martfű földrajzi helyzete és története Martfű a Tisza-kanyar mentén terül el. Szolnoktól kb. 20 km­nyire, Tiszaföldvártól kb. 6 km-nyire. Az őskortól lakott hely volt. 78 A közelben talált szarmata és honfoglaláskori sír is bizonyítja, hogy a martfűi területek alkalmasak lehettek átkelésre, halászatra, letelepe­désre. Martfű sorsa a közeli Varsány, majd a legközelebbi nagyobb település Tiszaföldvár nagyközség történetével függ össze. A közép­koron át a híres „Via commerciális", fontos út itt vezetett keresztül Martfű, Vezseny, ill. Varsány—Várkony irányában kettős átkelési lehe­tőséggel. A török hódítás alatt Martfű ds elpusztul. 1704—1708 között. Rabutin labanc generális pusztításai miatt szenved a környék, mivel az egész vidék Rákóczinak, vagy hívéinek birtoka. A Rákóczi-szabadságharc le­verése után a császárhű báró Podmaniczky-család birtokába jut Földvár, s a környező puszták, velük Martfűi is. A környék ekkor oly néptelen, hogy Podmaniczky János telepítési szerződéssel mozdítja elő a benépe­sedést, melynek kapcsán Martfűtől nyolcadot kér. 79 E pusztán a 18. század végén 113 család lakik, s 30 ház van. A szám­szerint összeírt, megnevezett sok jószág a táj változatlanul állattenyésztő jellegét, ennek fejlettségét mutatja. S ez az állapot marad a jellemző később is. csak a földművelésre szánt terület nő, s a földesurak neve változik. 1920 táján öt földesúri gazdaság volt Martfű területén: Kövér Jánosé, Keszlerífyé, Gottesch Béláé, a Somsichoké és Szobotka Dezsőé. Martfű vasúti állomását is a környék földbirtokosainak az érdekeben létesítet­ték, hogy mezőgazdasági termékeiket olcsóbb vasúti tengelyeken szál­líthassák. Itt építették fel az országút mentén a kéttantermes tanyai iskolát a tanítólakással együtt. Martfű az 1940-es évek elején még csak egy kis település volt, az országút mentét Kövér János uradalma foglalta el, átlagosnál rende­zettebb urasági épületekkel és jobb munkafeltételekkel. Kövér János, mint antifasiszta országgyűlési képviselő, 1944. március 19-én a német Gestapo elől Romániába szökött, ahol a felszabadulásig inkognitóban élt. 80 Szobotka és fia gazdasága már szociális elbánás tekintetében élesen különbözött Kövér János gazdaságától, bár Szobotka gazdasága dolgozói a termelés mennyiségi és minőségi mutatóival, országos eredményekkel 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom