Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

emberre csak fél pár cipő jut, ezt ők fel akarják emelni egy párra, és az már 9,5 millió cipő. Erre alapozták az 5000 főt foglalkoztató martfűi gyár felépítését — főleg gumicipő fajtákra.

77 Martfű földrajzi helyzete és története Martfű a Tisza-kanyar mentén terül el. Szolnoktól kb. 20 kmnyire, Tiszaföldvártól kb. 6 km-nyire. Az őskortól lakott hely volt.

78 A közelben talált szarmata és honfoglaláskori sír is bizonyítja, hogy a martfűi területek alkalmasak lehettek átkelésre, halászatra, letelepedésre. Martfű sorsa a közeli Varsány, majd a legközelebbi nagyobb település Tiszaföldvár nagyközség történetével függ össze. A középkoron át a híres „Via commerciális", fontos út itt vezetett keresztül Martfű, Vezseny, ill. Varsány—Várkony irányában kettős átkelési lehetőséggel. A török hódítás alatt Martfű ds elpusztul. 1704—1708 között. Rabutin labanc generális pusztításai miatt szenved a környék, mivel az egész vidék Rákóczinak, vagy hívéinek birtoka. A Rákóczi-szabadságharc leverése után a császárhű báró Podmaniczky-család birtokába jut Földvár, s a környező puszták, velük Martfűi is. A környék ekkor oly néptelen, hogy Podmaniczky János telepítési szerződéssel mozdítja elő a benépesedést, melynek kapcsán Martfűtől nyolcadot kér.

79 E pusztán a 18. század végén 113 család lakik, s 30 ház van. A számszerint összeírt, megnevezett sok jószág a táj változatlanul állattenyésztő jellegét, ennek fejlettségét mutatja. S ez az állapot marad a jellemző később is. csak a földművelésre szánt terület nő, s a földesurak neve változik. 1920 táján öt földesúri gazdaság volt Martfű területén: Kövér Jánosé, Keszlerífyé, Gottesch Béláé, a Somsichoké és Szobotka Dezsőé. Martfű vasúti állomását is a környék földbirtokosainak az érdekeben létesítették, hogy mezőgazdasági termékeiket olcsóbb vasúti tengelyeken szállíthassák. Itt építették fel az országút mentén a kéttantermes tanyai iskolát a tanítólakással együtt. Martfű az 1940-es évek elején még csak egy kis település volt, az országút mentét Kövér János uradalma foglalta el, átlagosnál rendezettebb urasági épületekkel és jobb munkafeltételekkel. Kövér János, mint antifasiszta országgyűlési képviselő, 1944. március 19-én a német Gestapo elől Romániába szökött, ahol a felszabadulásig inkognitóban élt.

80 Szobotka és fia gazdasága már szociális elbánás tekintetében élesen különbözött Kövér János gazdaságától, bár Szobotka gazdasága dolgozói a termelés mennyiségi és minőségi mutatóival, országos eredményekkel 38