Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

Az új csehszlovák polgári köztársaság kilábalt a háború utáni vál­ságából, s ipara megtalálta piacait. Az 1920-as évek végén Csehszlovákia az akkori világkereskedelem 73%-át kitevő 15 állam között volt, s ezek közt az egyetlen tenger nélküli. Fejlett ipara korszerű termékeket adott. Horthyek feledve a kölcsönös gazdasági együttműködésből származható előnyöket, soviniszta jelszavakkal zárták el az országot az olcsó, közel­ről szállítható cseh iparcikk elől. Pedig ennek realitására folyóiratok tanulmányai, könyvek is felhívták a figyelmet. Dénes István „Végzetes szanálás" c. művében festi le a bethleni konszolidáció teremtette gazdasági helyzetet, s mint a három fő tenni­való egyik legfontosabbikát, sürgeti a magyar—cseh gazdasági kapcso­latok normalizálását, kiszélesítését. 1925-ben, az új vámtarifával enyhült a helyzet. 1929-ben a behozatal 25%-a Csehszlovákiából ered. Ausztria után ide viszünk ki legtöbbet — összkivitelünk 20%-át —, 98%-ban mezőgazdasági terményeket. 1931-ben „vámháború" következtében a cseh —magyar áruforgalom ismét lecsökken. 17 A Bata-cég 1919-től külföldi piacok után kezdett érdeklődni. Azt megelőzően ahol csak tehette, elárusító helyeket rendezett be. Minde­nütt egyforma belső berendezésű, dekoratív üzleteket tartott fenn, üzlet­vezetőit szakmai és nyelvtudás alapján gondosan válogatta. Az 1920-as évektől viszont külföldön leányvállalatokat létesített Bata. Az új gyár­épületek, s mellettük a lakótelepek azonos tervek, sablonok szerint ké­szültek — mint az üzlethálózatok. Mindez nemcsak külsőség volt Batá­nál és nemcsak reklámcélokat szolgált, hanem olcsóbb megoldást is, hiszen minden pultot, minden gépet Bata-üzemek állították elő. Szá­mukra a jugoszláviai terjeszkedés volt a legjelentősebb. Ennek köz­pontja előbb Zimony, majd Borovó lett, ez a Duna melletti, azelőtt je­lentéktelen falucska. Itt új, jelentős gyártelepet és gumigyárat épített a Bata-cég az 1930-as években. Épületei szinte testvérei a későbbi mart­fűieknek. Ahol a Bata-cipő megjelent, veszedelmes versenytárs lett a kisiparnak, s így a Baták legszívósabb ellenfelei a kisiparosok voltak világszerte. A Bata-cég, ahol új gyár építését nem látta indokoltnak, ott úgynevezett KOTVA-t létesített. (Kotva-horgony.) Ezek a kereske­delmi vállalatok nemcsak Bata-készítmények forgalombahozatalát, ha­nem más kereskedelmi ügyletek lebonyolítását is vállalták. A Bata-cég 1925-ben a cseh cipőgyártás kivitelének felét adta, 1928­ban pedig a világ legnagyobb cipő-exporttal rendelkező vállalata lett. 1923-tól 28-ig árukivitele 23,1 millió cseh koronáról 310 millió cseh ko­ronára nőtt. Ekkor a cég 425 fióküzletet tartott fenn. 18 1927-ben fontos új anyagot vezetett be a cég: a GUMIT. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom