Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)
A fentiek alapján ás megállapítható, hogy a szocialista építőipar gumicikk termelésének mintegy 30%-át a Tisza Cipőgyár állítja elő. A minisztérium irányítása alá tartozó vállalatok közül gyárunkra e téren a jövőben is jelentős feladat hárul, amelyhez egyébként minden adottságuk megvan. A cipőgyártás fejlődése mindinkább a műanyagok, gumianyagok, hideg és meleg ragasztású, vulkanizált cipők gyártása felé tart, ami további nagy fejlődést biztosít a vállalatnak. Ezenkívül állandó feladatként jelentkezik az összes cipőgyár mindenfajta gumitalppal, gumiköztalppal, gumisarokkal történő ellátása, az állandóan növekvő igényeknek megfelelően. Anyagellátásban és technológiában még az utóbbi években is mutatkoztak e téren nehézségek. A műszaki gárda leleményességén azonban az új műanyagok sem tudtak kifogni. Igaz, a technológia (itt még inkább a kísérletnél tart, de máris érdemleges újítások, találmányok szí s lettek. így pl., hogy csak a legjelentősebbeket emeljem ki: 1957-ben megkezdték az ún. transparens talpak előállítását. Még ugyanebben az évben megindult egy új műanyagtalp, az ún. „pehelytalp" kikísérletezése, amelynek 1959-ben megkezdték üzemszerű gyártását. Két évi kísérlet után 1960-ban bőrszerű gumilemezek, az ún. „Tisza-kruppon"taisanyag előállításában értek el eredményt és kezdték meg az üzemszerű termelést. Emellett gumihulladékokból parafapótlót készítettek, speciális receptek alapján pedig műgumiból és vegyszerekből tűsarkú fltítk anyagot állítottak elő, stb. A különböző műanyag feldolgozási és keverési eljárásokon túl megoldották pl. a „Tisza-kruppon"-talp gyártására alkalmas szerkezetet. Ezek a találmányok egyúttal jelentős önköltségcsökkentést is eredményeztek. A termelékenységemelkedés harmadik tényezőjének a lassacskán megállapodó szakosítást tekinthetjük. A profilozás voltaképpen már az államosítás után megkezdődött és önmagában véve hasznosnak bizonyult. A racionalizált nagyüzemi termelésnek csak előnyére vált, hogy a tornacipő konfekció részlegét elvitték, és a gyárat zömmel bőrcipőtermelésre állították be. A baj ott volt, hogy az 1950-es évek első felében zavart keltőén gyakran változott mind a bőrcipő, mind a gumicipő gyártási profil, így éppen a szakosítás termelékenység növelő hatását nem lehetett teljesen kihasználni. 1957 óta a gyártási profil nagyobb állandóságot mutat. 90 Nagy szerep jut a Tisza Cipőgyárra a KGST-n belül. Elsősorban a munkaigényes divatcikkek gyártását végzi. Az előirányzott évi termelés több mint tízmillió párra tehető. Gyárunk ilyen irányú távlati fejlesztési tervét jól szemlélteti a fentiekben bemutatott beruházások alakulása. 91 133
