Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

fel húzván, tsak egy kevéssé félre nyomta, hogy a* Juhait meg úsztathassa. De Dobrai Péterné és K. Szabó Jánosné *s az Slek György Szolgállója szemébe mondották, hogy a* karóját fel húzta, a* Sárt rólla le húzta, s kévénként is széllyel hányta, és midőn Dobrai Péterné mondotta a* Juhászoknak, hogy kár a* Szegény Ember Kenderét bántani, ez azt felelte : ebadtát minek áztaitya ide sot Kis Péter Juhász azt is mondotta ezeknek,.hogy tsak azt mondják

r hogy a* Biró Ur Juhásza cselekedte." A források csak ilyen szűkszavúak, ennél többet eddig nem árultak el arról, hogy milyen is volt Karcagon a kendertermesztés. A későbbiekben sem nagyon bizunk abban,- hogy sokkal többet megtudhatunk. Az ezekből az adatokból is leszűrhető, hogy még egy századdal korábban is eléggé jelentős volt a kender termesztése és feldolgozása városunkban. Azt, hogy olyan hirtelen megszűnt, annak tulajdonítjuk, hogy a fejlettebb pénzgazdálkodás és kereskedelem, mely a polgárosodást siettette, rövid idő alatt.kiszorította a házilag előállitott vásznakat a Viseletből. Az ilyen szükségleteket vásárokon, boltokban elégítették ki. Az ezután előállított illetve megvásárolt házi vászon elsősorban gazdasági funkciókban /zsák, ponyva/ tűnik fel. d./ Dinnyeföld Karcagot FÉNYES Elek is ugy emlegeti, mint ahol nagyon jelentős a dinnyetermesztés, s messze földön hires a karca1 ОС gi dinnye. Ma már csak nagyon halványan él ennek a hires termeivénynek az emléke a hagyományban. Az évenként újra osztott földek a múlt század hatvanas éveiben megszűntek, s igy a dinnyetermelés is alább hagyott. - 36 -