Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

A dinnye termesztésére szánt teriilet nagymértékben összezsugorodott. A tanya mögött fogtak fel erre a célra pár négyszögölnyi területet, de ott is egyre kisebbedatt, mert azt tartották* hogy elveszi a helyet a sokkal fonta— sabb növényektől. A későbbi időben hálás feladat lesz felkutatni a hires karcagi dinnye termesztésének emlékanyagát. Itt most csupán a tanácsi jegyzőkönyvekben fellelhető adatok alapján utalunk ennek a kultúrnövénynek a meglétére és arra a szerepére, melyet az évenként újra osztott forgó földekben betöltött. Az adatok csupán azt a tényt rögzitik, hogy dinnye alá rendszeresen kijelöltek a határban egy-egy területet. I763« márciusában ugy határozott a tanács» hogy a "Hegyesbori földön Dinnyének gyep osztasson., nem к ülőmben IS? az ott való tavaili dinnye földek Tengerinek maradjon." 1787-ben"

Сzepány András, Szűcs János, Szabó Ferentz, Szabó János és Nagy Pál az Tengeri földön Dinnye lopásban és fel— hasogat ás ban találtattak". 1792. májusában Bócsán. a к ima— I89 radt virádicsos földet osztják ki dinnye alá. 1794—ben is ilyen virádicsos földet osztanak ki az Üllő parton dinnyének, 19 о melyet másra ugy sem hasznosíthatnak. 1796-ban a köles 191 föld mellé telepitik a dinnyeföldet. A legkésőbbi bejegyzés, mely dinnyeföld osztásról tanúskodik, 1861. tavaszáról való. Ekkor a kipusztult hereföldet fogják fel dinnye alá, 192 mivel mással ugy sem tudnak hasznositani« A dinnyeföld is lassan a többi évenként újraosztott föld sorsára jutott. Lassan terhessé vált a sok irányú, sok energiát lekötő és sok ellentétet szitó újraosztás, a rétek kiszáradásával megtörténik az egész terület végleges birtokba adása,. Egy-egy alkalommal az osztás heteket is igénybe vett, s — 97 —