Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

vény kultúrák szélesebb elterjesztése /pl. kukorica/ ezeken a földeken valósul meg. Nem túlzás azt álJitani, hogy az ä­garföld volt a próbaköve a meghonosodó uj növénykultúráknak. Dinamikus jellegénél fogva a legalkalmasabb volt a kísérle­tező kedv kiélésére. Felemás jellege pedig magába süriteíte a határhasználat több jellegzetes vonását. Évenkénti újraosztással müveit földek Az előbbi két fejezetben bemutatott földhasználati for­ma mellett, melyek elsősorban a gabonatermelés üzemei voltak, jelentős helyet foglalt el az a terület, melyet évenként, a tőkeföldek arányában osztottak ki a lakosok között. Nem is te­rületileg érdemel nagy figyelmet ez a földhasználati forma, hanem a benne termesztett növényféleségek miatt, Nem egyedül csak Karcagra, illetve a Nagykunságra jel ­lemző ez, tudunk más területeket is, mely ilyen formában hasz­nosította határának egy részét. így a hasonló jogallapotu Jász­ságból FODOR Ferenc tudósít* a szomszédos Sárrétről OSVA.TH Pâi. 138 Az újraosztással müveit földek használatában a vizsgált időszakban nem figyelhető meg semmiféle változás. Ez azt bi­zonyltja, hogy ez a forma végig megfelelt az iránta támasztott elvárásoknak. De azt is jelenti, hogy mintegy évszázadon ke — resztül a földmüvelés szerkezete semmit sem változott ezen a téren. A rendszer lényege abban volt, hogy minden egyes alkalom­kor évenként, közvetlenül a szántás, veteményezés előtt a ta­nács tagjaibői álló osztó bizottság kiment a helyszinre, s a - 80 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom