Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

vény kultúrák szélesebb elterjesztése /pl. kukorica/ ezeken a földeken valósul meg. Nem túlzás azt álJitani, hogy az ägarföld volt a próbaköve a meghonosodó uj növénykultúráknak. Dinamikus jellegénél fogva a legalkalmasabb volt a kísérletező kedv kiélésére. Felemás jellege pedig magába süriteíte a határhasználat több jellegzetes vonását. Évenkénti újraosztással müveit földek Az előbbi két fejezetben bemutatott földhasználati forma mellett, melyek elsősorban a gabonatermelés üzemei voltak, jelentős helyet foglalt el az a terület, melyet évenként, a tőkeföldek arányában osztottak ki a lakosok között. Nem is területileg érdemel nagy figyelmet ez a földhasználati forma, hanem a benne termesztett növényféleségek miatt, Nem egyedül csak Karcagra, illetve a Nagykunságra jel lemző ez, tudunk más területeket is, mely ilyen formában hasznosította határának egy részét. így a hasonló jogallapotu Jászságból FODOR Ferenc tudósít* a szomszédos Sárrétről OSVA.TH Pâi.

138 Az újraosztással müveit földek használatában a vizsgált időszakban nem figyelhető meg semmiféle változás. Ez azt bizonyltja, hogy ez a forma végig megfelelt az iránta támasztott elvárásoknak. De azt is jelenti, hogy mintegy évszázadon ke — resztül a földmüvelés szerkezete semmit sem változott ezen a téren. A rendszer lényege abban volt, hogy minden egyes alkalomkor évenként, közvetlenül a szántás, veteményezés előtt a tanács tagjaibői álló osztó bizottság kiment a helyszinre, s a - 80 -