Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

szont ennek az

s hogy ez a birtoklás nem jelent örökös vi szonyt, hanem csak meghatározott időre adják oda egy-egy gazdának a területet. Sőt •z.êg azt sem nagyon tartják be, hogy mindenki a neki kimért területet művelje. Gyakran előfordul, hogy valaki tévedésből a más ugarját szántja

r veti. Ilyenkor nem pereskednek, hanem a károsult felfogja a 119 másik földjet, s azt műveli meg. Az ugar használatát a komm un it ás irányit ja, meghatározva, hogy mikor melyik kerüljön müvelés alá, illetve a pihenő ugarral mi történjen. E földekbe általában búza kerül, de itt kap helyet több kapásnövény is. 5—7 évenkénti fordulás ban, müve lik ezt a területet, vetéskényszer itt nem érvényesül. Tulajdonképpen Karcagon az ugar az a terület, mely megfelel a jobbágyföldek nyomásrendszerének, megmunkálásában és élésében is sok hasonlóság található a kettő között. Tár — gyalt. területünkre ezért mind BELÉíTYESSY Márta, mind WELL - ' 12 с МАШТ Imre megállapítása vonatkoztatható. Mint utaltunk is rá,, az ugar minősége gyengébb, mint a tanyaföldeké, ezért szükség van arra, hogy időnként hosszabb ideig pihentessék, ezáltal biztosítsák a termőerejének pótlását. A trágyázás nem volt szokásban, a trágyát, főleg tüzelőanyagnak használták fel, igy a pihentetés és a legelő állat jelentette csak a talajerő pótlását. Sokszor még Így is panaszkodnak a lakosok, hogy a számukra kiosztott ugar gyenge minőségű s kérik, hogy kárpótolják őket. A lehetőségekhez képest ezt mindjárt ott a helyszínen meg is teszik, vagy máshol szakitanak ki számukra művelhető földet. Az ugarföld kiosztása nyilhuzás alapján történt. Lénye-