Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

ge az, hogy a hat tizedre felosztott város minden tizedéből jelen lévő tanácstagok sorsot húztak, ennek alapján döntötték el, hogy tizedenként milyen sorrendben következik az osztás. Ezután elkezdődött az osztás ugy, hogy tizedenként házsorjában mentek. Tehát mint a tanyaföldnél, itt is a házszamszéd földszomszéd is egyúttal. Az 'egyenlő hosszúságú dűlőkben a Liber Fundi alapján meghatározott illendő területet kinekkinek kimérték. A müvelése szempontjából .emlitésre méltó, hogy szemben a tanyaföld gabona monokultúrájával, az ugar ad helyet a járulékos földek mellett minden más növénynek. Pl. a kukorica térhóditása is itt kisérhető nyomon. A járulékos földekről Aülön adnak kukoricaföldet/ az ugarra kerül a kukorica a lakosság kérésére, itt rendszeressé válik, mig végül bekerül a tanyaföldre is,'mint a vetésforgó egyik fontos része. Az ugarföld mint birtok, szoros kapcsolatot mutat a tanyafölddel. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint a kiosztásuk is egy időben történt. Az osztás alapja a befizetett megváltako— zási összeg volt. Ekkor 15ooo holdat adnak ki örök tulajdonul a birtokos lakosoknak. Ebben az összegben benne van az ugar..... . 121 fold is, A Liber Fundit 176A--ben fektetik fel, benne felsorolják, ki milyen Összeggel járult a visszaváltáshoz és mennyi földet kapott, a későbbiekben hogyan alakult a birtokállapota. E könyvben 573 birtokos neve szerepel. Sokatmondó az a szamitás is, hogy 4o birtokos, az összlétszám lA-,2 %-a. fizetett loo forintnál nagyobb összeget. Karcag egéísz határának megváltási 122 összege az adatok tükrében 4-13oo Ft volt. A loo forinton falul fizetők az egész összeg mintegy 18,1 %-át viselték. - 72 -