Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

társadalmi, gazdasági folyamat, melynek eredménye a sajátos alföldi településszerkezet, a nagyhatáru városok és ta— ' ' nyák. ERDEI Ferenc ezt a fejlődést ugy határozta meg, mint a sajátos körülményekből adódó, belső törvényszerűségeket követő alakulatot : " A történeti katasztrófa /ti. a török/ nem uj települési rendszerként teremtette meg a tanyákat, hanem elpusztitott egy kifejlettebb falvas települési rendszert, s ezzel lehetőséget nyitott az addig alárendeltebb jelentőségű tanyás települési rendszer kifejlődésére és kiteljesedésére ... nem uj elemeket hozott a Magyar Alföld településébe a kunok betelepítése sem, hanem ugyanazt a települési kultúrát, amit annak idején a magyar nemzetiségek hoztak maguk — kai .. . Ilyenformán nem egyszeri vagy kétszeri történeti eseméay— nek a szülöttei a magyar tanyák, hanem hosszú és folyamatos történeti fejlődésnek az eredményei, amiközben különböző ala— kitó tényezők találkoztak sajátos történeti együttesben és napjainkra olyanná formálták tanyarendszerünket, amilyennek ma szemlélhetjük. Alapvető fontossága van ebben a tanyás történeti fejlődésben annak a nomád települési kultúrának, mint néphagyománynak, amit a honfoglaláskor hozott magával a magyarság, amelyet később 77 a kunok betelepülése megujitott. A megrajzolt párhuzamot a nomád és újkori viszonyok között aképpen summázza, hogy " ahogy a nyári szállás a nomád állattartásnak volt a mezei üzemhelye, ugy a tanya a szántóföldi gabonatermelés és a szelidültebb állattartás határbeli telephelye78 ként jött létre." - 56 -