Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

Véleménye GYQRFFY István alapvető kutatásaira támaszkodik, hiszen ezekben a kérdésekben éppen б mondta ki az első' lényeges szavakat. Megállapításait elsősorban a nagykunsági tanya vizsgálatából szűrte le. GYCRFFY István azt irja, hogy a nagykun tanya tulajdonképpen egyenes leszármazottja a vá— yO. rosi tüzelos ólnak."' A tanyás ódás azonban csak akkor indulhat meg, ha megszűnik a közös használatú fold, egyéni kiosztás alá kerül a.határ, s mindenki szabadon rendelkezik a neki jutó területtel. Ez a folyamat szinte követeli a tanya létrejöttét a nagyhatáru településeken : " A szántóföld örök tulajdonba bocsátása után azonban a városok belterületén lévő ólas és szérűskertekről a jószágtartás és a teleltetés a mezőgazdasági munkálat és ennek berendezkedései és járulékai nagyrészt a határbeli tanyákra kerültek.

n A GYGRFFY kutatásai nyomán megindult feltáró munka.további értékes megállapításokkal gazdagította ismereteinket. így pl. FODOR Ferenc az azonos kiváltságokat élvező Jászságból hozott értékes információkat : " Megerősíti azt az állítást, hogy ott alakult ki leghamarabb és intenziven a tanya, ahol földesúri-jobbágyi kötöttségek nem akadályozták a kibontakozást, hanem önállóak, szabadok voltak, így a Hajdúságban, Jászságban, Kis- és Nagykunságban és a szabad városokban, ahol " a földet megművelő nép annak jogilag is birtokosa lévén, nem volt 81 korlátozható a határba való települése." így tehát az adott történeti és társadalmi, gazdasági okok következtében kialakult tanyarendszer, ott, ahol a feltételek n a község rendkívül nagy határa, az öröktulajdonu föld s a ta— gositottság megvolt, ahol művelési kényszer nincs és a termé

sza82 ti viszonyok megfelelőek."