Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)
Város Kaszálójára csinált vályogbul istállót tilalom ellen egy Kőrmeczi aranyat fizessen és ha amint a 9 vályog fala va— gyón azon kivü]. többet épiteni bátorkodnék azonnal istállója 76 öszve töressék." A sajátos ebben a határozatban az, hogy a város tovább is engedi, hogy a tilos halyen felépített nyilván teleltető ól funkcionáljon. Olyankor van ez, mikor már két évtizede kiosztották a tanyaföldet. Néhány példánk rávilágit egy sajátos használati módra , mely bizonyltja a földmüvelés terjedését, ugyanakkor az állattartás fontos szerepét is. A tanya és a tanyás gazdálkodás Mivel az egész Nagykunságot az utóbbi két évszázadban döntően a tanyás gazdálkodás jellemezte, fontosnak tartjuk, hogy a kérdéssel kissé részletesebben foglalkozzunk. Külön nagy a néprajzi jelentősége is ennek a kérdésnek, mert véleményünk szerint a tanya és a tanyás gazdálkodás alkalmas táji sajátosságok kifejezésére is. A tanya a Magyar Alföld eajátos települési és üzemformá— ja« Létrejöttének történeti és gazdasági előzményei általánosan ismertek. A táji eltérések a tanya megjelenési formáiban az a—. dott gazdasági funkció kifejezői. A tanya rendel te tessserä'epife*-leteivel szorosan kapcsolódik az adott terület állattartásához és földmüveléséhez. A tanyakutatásnak könyvtárnyi irodalma van» A kutatók különböző aspektusokból közelitették meg a kérdést, s maradandó módon formálták ki véleményüket. Alapvetően tisztázott az a "•> 55 *"