Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

Mihály Uram. во kegyelme a

s Ks. Tanáts engedelme nélkül fogott fal ally földet, melly tilalomban, volt. Ezért ... a* kik ekképpen cselekednek mind földüktől mind gabonájuktól el maradgyanak. Instans ur is sem a földre sem a benne való termésre ... gondot vagy számot ne tartson, hanem Város számára foglaltatott és úgyis gyűjtetik fel." i?ö^-ben Gál István a föld fogásáért 9 Ft, Csabi Mihály 7 Ft, Bartha János 2 Ft, Balogh András 3 Ft-ot fizetett. Ezek a nyíltabb földfoglalások voltak, melyekre kony— nyebben rá lehetett jönni. Annyi kiderül a szövegből, hogy az igy fogott földeket szántották, vetették. Azt nem tudjuk, hogy az igy felfogott földeket egy vagy esetleg több éven keresztül élték, A földfoglalásnak másik, burkoltabb módja az volt, hogy a szélen lévő gazdák,a legelőből szántottak a földjükhöz kisebb-nagyobb darabot. Jelentős területté szaporodott ez a titokban fogott föld. Állandóan tilalmazták, de teljesen soha— sera sikerült megakadályozni. Igy a legelők végleges j felosztásáig számolni lehet ezzel a földszerzési módszerrel. 1765-ben a következő bejegyzést találjuk : " A kik még a múlt esztendőben tilalom ellen főigyükhöz a pascumnak hagyott földből fogtanak, minden ölért amelly egész düllo hosszúságú 69 egy-egy ftot fizessen el végeztetett." 1786-ban pedig : "Aggod Ferentz, Örsi Tott András^Gyorfi Péter, Perge István, Hegyali János magok földjeikhez az nyomásbul vakmerően fel fogni és azt bé vetni bátorkodtak, ezen vakmerő cselekedetekért személy szeránt 2o Páitza ütésekre büntettetnek

r és azon felfogott földben való termést ал Város magának le tartóztattya, de azon páitza ütésekat Tőtt András