Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

megokolással» hogy a földek már úgyis nagyon ki vannak élve. " Elnök előterjeszti, hogy a birtokosság tulajdonát képező hegyesbori földek a múlt év végén haszonbérbe ki nem adatván.» azoknak haszonbérbe kiadása most már halaszthatatlan szükséggé vált; ezen földekre nézve — miután azok már nagyon kiélt állapotban vannai-: - jónak tartaná és egyszersmind in — ditványozza, hogy tekintettel arra» miszerint a rendes haszonbéri év fele már különben is elmúlt, és tekintettel azon földeknek kiélt állapotára : adassanak azok ki most kapa alá dinynyének és tengerinek ezen darab és folyó évi Szt.Mihály nap jáig terjedő haszonbéri évre, és csak f. évi Szt.Mihály napjakor rendes haszonbérbe. Egy nyilas ekként kapa alá kiadandó földnek f. évi Szt. Mihály napjáig tartó haszonbérét Ift 2o 337 krajczárban ajánlja megáll api tani." Nagyon tanulságos az l84-9-ben kelt birtokos s ági határozat, amely fényt vet a haszonbérben használt földek bérleti állapotára : ,r

A Város földje, olyan lakosoknak, kik magok tudnak bele magot adni felébe adatik» a mely földjét pedig a Városnak a lakosok felébe ki nem vehetnek,' a lakosok fogják megszántani és a Város tartozik bele magot adni, melyet a lakosok részébe fognak nyomtatni és takarni. Tengeri föod is fog oszttatni a la kosság szamára, öle egy váltó forintjával» olyan fel tétel a— latt» különösen a szegényebb sorsú lakosokra nézve,,hogy egy láncajja földnél többet egy egy lakos ne válthasson." A haszonbéres föld - éppen jellegénél fogva kevésbé volt alkalmas arra, hogy intenziv és gazdaságos termelést folytathasson rajta a bérlő, annál is inkább, mart rövid időre adták csak ki legtöbbször csak egy-egy évre» igy.nem volt gazdaságos senkinek, hogy a féljavitásával foglalkozzon. Ezzel magyarázható az is, - 171 -