Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

tik, hogy minden hellység a* nyomáson, pásiton vagyis pascumon kívül minden haszon vehető földet rétekként és szántóföldekként el ossza, hogy kinek kinek a* proportions juthasson, ügy ügyeljenek az osztásra, hogy az hol sóvá nyabb a* föld az. hasznoshoz képest nagyobbetassék. Nem mint eddig némelly Hallyekben cselekedtenek egyenlő mértékkel osztván a*.sovány földet valamint az hasznosabbat, vagyis kövérebbet. Ne kellessék minden esztendőben a* sok haszontalan fáradság mellett híjában való költekedést és vesztegetést tenni hanem kiki tudja meg a maga jussát és azzal lo személy szerint kontentáltasson." A felosztást ezen elv alapján végrehajtották minden városban, esetenként figyelembe vettek kisebb nagyobb helyi módosító körülményeket is. A karcagi határban a Tilalmason kiosztott földek ebben az időben kerültek véglegesen tulajdonosaikhoz, s az első tanyák ezeken a földeken jelentek meg. Tőkeföldnek is nevezték az ekkor felosztott határt, mivel a járulékok annek alapján illették a birtokosokat. Ezt a terminológiát a hármas kerületben általában 11 mindehol alkalmazták a hasonló jogú területekre. A népesedés alakulására is nagy hatással volt a Jászkunságban lejátszódó folyamat. A 1.8. század országosan is a nagy népmozgások időszaka. A török idők, valamint a felszabadító hadmüveletek alatt néptelenné vált Alföld ekkor települt újjá. Természetesen ez a nagy népmozgás a Nagykunságot sem hagyta érintetlenül. Nagyszámú betelepülőről tudunk, az egyházi jegyző- és anyakönyvek is sok ilyen be jegyzést tartalmaznak. Ugyancsak erről árulkodnak a csa ládnevek, melyek vizsgálata erre az időszakra külön tanul- 13