Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

redemptus öntudatn

ak aevéshetünk. FODOR Ferenc a Jászságról irott megállapításai általánosithatók az egész hármas kerületre : n Annak a földnek a tudata, amelyen ez a nép a redeispcíőban saját erejéből lábát megvethette, égessen más fejlődési folyamatot Indított meg ebben as uj jász népben, mint azoknak a jobbágyi helyeknek népében, amelyek mág ezután éppen egy évszázadig éltek szolgasorsban. A Jászság népe ,,. kifelé független, de befelé annál szorosabb közösség tagja volt, egész gondolkodásában sokkal nagyobb mértékben ment át 8 a társadalmáé ódás folyamatan, mint a jobbágyi vidékek népe*. A redempciő döntő fontosságú volt az Qgé&z Jászkunság életében. Az összeg befizetésekor a határ egy részét állandó használatra felosztották olyan arányban, mint a befize tők hozzájárulásai, Az igy kialakult birtokrendet felfektették egy telekkönyvbe, az un. Liber Fundi-ba. A későbbi időkben mindenféle joggyakorlatnak ez volt az alapja. Ezt vették figyelembe a rétek, legelők használatánál, a2 évenként ki -» osztott földek területi nagyságának megállapításánál, sőt végül a határ teljes felosztásának is ez lett az alapja. Mintegy másfél évszázadig minden előny és kötelezettség az igy kialakult jogrendre épült. Bomlása a jobbágyfelssabadi

tassai indult meg, tetőpontját a megyei szervezet kialakulásával érte el, de ennek a kiváltságtudatnak reminiszcenciái a századfordulóig, sőt emékanyagban napjainkig is kisértenek. Hem volt azonban mindenkinek olyan vagyoni helyzete,hogy a redempciő összegének előteremtéséhez hozzájáruljon. Igy mindjárt az indulásnál két - egymással szemben álló - csoport alakult ki; azok, akik váltságösszeget fizettek, s igy birtokon belül kerültek /redemptusok/, és azok akik nem tudtak - 11 -