Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

kettős volt : nemesi kiváltságu területet taszitottak jobbágysorba, másrészt az ország törvényeinek megsértésével idegenek kezébe került az Alföld középső része. Kezdetét vette az a küzdelem, jnelynek az volt a célja, hogy visszaszerezzék a jászok, kis- és nagykunok régi ki váltságaikat. Fél évszázadnyi időt ölel fel ez az elkese — redett harc. Ezalatt annyi változott, hogy az: idegen lovagrend helyett uj földesúr ült a városok nyakára, a Budai Invalidusok szervezete. A jobbágyi állapot l?45~ig tartott. Ekkor Mária Terézia jól átgondolt politikai és gazdasági érdekből lehetővé tette, hogy a jászkunok visszanyerjék régi kiváltságaikat. A kincstár által felvett zálogösszeget azonban a lakosoknak kellett megfizetni. Az eredeti összeghez még hozzájött az; eltelt idő alatt történt beruházások összege is. A jászkunok fflég.igy is vállalták, hogy visszaszerzik korábbi szabadságukat. Ext az akciót nevezik megvál t ,a к о z ás— nak, vagy latin szóval redempció— nak. Az összeg előteremtése a háborús pusztításoktól sokat szenvedett hármas kerületben nagyon nehéz volt. A városok maguk nem is vállalkoztak arra, hogy a közös kasszából teremtsék elő az Összegeket, hanem a lakosok maguk gazdasági ere — jükhöz mérten járultak hozzá a városukra arányosan kivetett összeg megtérítéséhez. Ez a befizetett összeg lett az alapja a későbbiekben a tulajdonjognak. A váltságösszeg az egész város külsőségeire és belsőségeire szólt, tehát a befizető pénzének arányában jogot formálhatott a területből arányosan reá jutó részre. Akik hozzájárultak a váltságösszeghex, birtokon belül kerültek. Bennük sajátos öntudat fejlődött ki, melyet - lo -