Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

Kaszálót ezután is hagyott ki—ki a réti földjén — különösen a mélyebben fekvő laposokban, melyet időnként megmegfutott a viz, a hólé, az itt termett széna a szántóföldi takarmánnyal együtt alkotta a készletet. Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a füvelő rétnek nagyon fontos szerepe volt hosszú időn keresztül az állattenyésztésben, hiszen majdnem kizárólagosan ez biztosította a nagyszámú állomány téli takarmányszükségletét. A szántóföldi takarmánytermesztés akkor lendül fel, mikor ez a hagyományos keret felbomlik végképp. A gazdálkodás szerkezetének ez a módosulása ujabb fejezete a földművelés történetének, mely napjainkig nyúlik. Nádnyilasok A város határának jelentős részét állandóan vagy az év nagy részében viz borította. Ezek a területek szervesen beletartoztak a gazdasági szerkezetbe, fontos szerepük volt a város életében. A különböző növényi és állati táplálékok mellett a rét adta a fontos tüzelő és építőanyagot, a nádat, A fában szegény Alföldön ennek lényeges szerepe volt. Az épületeket náddal fedték, s általános volt az is, hogy a kerítése224- , ket belőle csináltak. Nadbol építettek,a pásztorok mind maguknak, mind az állatoknak az enyhelyet, szélvédőket, kunyhókat. Aszályos esztendőkben pedig az állatok takarmányozására lekaszálták a rétek zsenge nádfiókját és azt megfonnyasztva etették. Érthető tehát, hogy fontos és megbecsült növénye volt a tájnak, bár a nádtermelő föld tiszta jövedelme a legalacsonyabb volt a múlt század közepén; 1 forint 25 krajcár holdan225 < - , • • kent. Sokirányú felhasználása miatt a szerepe és jelentő— 1об -