Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

nehézkessé vált. Lassan az újraosztásnak csak a hátrányát kezdték látni.

195 Említésre méltó az az adat is, mely az előző részekben idézetthez hasonlóan arról tudós it, hogy mint minden újraosztással élt földnél, itt is találkozunk olyan jelenséggel, hogy valaki tévedésből vagy szándékosan elfoglalja másnak osztott földet. A tanács ebben az esetben sem. mond mást, mint hogy 6 pedig fogja fel az ott maradt parlagföldet. 19A

" Az éveként újraosztással müveit földek tehát — mint a fentebbiekben láttuk — sajátos helyet foglaltak el a város gazdálkodási rendszerében. A földközösség eleven formája itt hosszú időn át tovább élt átmentve sok müveléstechnikai elemet, mely korábbi századok mindennapi gyakorlata volt. Mozgékonyságuknál fogva egyaránt alkalmasak voltak arra, hogy helyet adjanak az uj növénykultúrákkal kisérletező kedvnek, de ugyanakkor tanúi lehetünk bizonyos növénykultúrák termesztésében megnyilvánuló konzervativizmusnak is. Rétek, kaszálók Karcagon a kaszáló réteknek nagyon nagy volt a jelentőségük egészen a múlt század második feléig. A nagyszámú állatállomány teli takarmányozását a réteken kaszált szénával biztosították. Szántóföldi takarmánytermesztés jelentős mértékben nem mutatható ki, csak mint a Hajdúságban és álta195 Iában az Alföldön, az 80—

as évek fége felé.. Városunkban a kaszálásra alkalmas rét körülbelül a határ negyedét tette ki. Az itt kaszált széna általában ele gendőnek mutatkozott egyéb felhasználható növényekkel /ku— -98 -