Kaposvári Gyula: Szolnok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában – A Damjanich János Múzeum közleményei 31-32. (1973)

s ekkor megértvén azt, hogy a magyarok már a város alatt lévő paládicsi pusztán kőfal gyanánt elhelyezve állnak, csendesen fölkel, csendesen öltözik, és kényelmesen megfölöstökömöl, s csak fölöstoköme bevégeztével fúvat alarmát, ©Ily lankadtan,, hogy csaK hét óra után, s majd félnyolckor ment javában a császári sereg, a szolnoki téglaház felé, a hol alkalmas helyök levén az álgyuktüzérek- és vadászoknak a császáriak részére, ha magyarokhoz képest felényi számmal is vannak csalhatatlan leendett a győzedelem. De miután Karger hanyagsága, vagy elbizottsága miatt, éjnek idején Abony-Ceglédről, melly két helyen két császári brigáda tanyázott Szolnokba semmi segitség nem é.rke zett, igy a Szolnokon levő s csak mintegy 4ooo~re menő cs. hadinép magát a sok s különben is igen lelkes magyar sereg ellenében semmikép fel nem tarthatta. A csata félnyolckor kezdődvén egy óra hosszát mindkét részről dicsőn folyt, de mégis ugy, hogy a császári tüzér- s vadászok nagy csapást okoztak a magyarokban, mind dicsőséget aratván, melyben a magyar honvédek cselt vetvén, s nagy számmal'a Tisza partja alá vonulván, a part alatt egész Sz.János kápolnájáig feljöttek és a császáriakat hátulról szuronnyal nagy sebesen megtámadták. így tehát mind a homlok egyenest álló, mind hátulról jött magyar honvédek szuronyait ki aem állhatva a császáriak, és különösen magukat kitüntetett lengyel nemes ifiak, ugy nevezett lengyel légió által a császári álgyuk megrohantatván, a bekeritett császáriak nagy zavarodásba jöttek s a mennyire tehetségükben állott szétfutottak, a magyar honvédektől a városon keresztül és Abonyi ut felé levő szérűskertek alatt ül döztetve s öldöstetve egészen a város Zagyva mai máig. . ;

:

. ••:. V,'*'--'A Zagyva folyónál megállapodott császáriak kénysze-45 -