Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

ben temették el. Halála után az özvegy /Csekő Klára/ magához hivatta a bírót, Varga Istvánt

r ft jegyzőt Gyulai Dánielt és egy esküdt embert Juhász Mihályt és nagyobb sommákról szóló hamis nyugtákat akart "elottemeztetni"„ A birő igy szabadkozott: "Bizony nem coramisálom és nem pecsételem én. Hogyan bizonyítanám én azt, hogy most Budán harangoznak ? Azt sem tudom, maradt-e Kegyelmednek annyival adós a megholt ur ?" Csekő Klára : "No,, de hiszen jól van, én rám se szoruljon ám a helység semmiért." Biró : " Én nem tehetek róla, Tekintetes Asszonyom, hogy én ezután sem cselekedhetem lelkem esmérete ellen olyat, amit sem nem láttam,sem nem hallottam." Csekő Klára : "Elég ostobaság kendtől, hallja kend." Biró: "No, Asszonyom, ha én ostoba vagyok, akkor tessék az Asszonynak okos birót tétetni

t mert az olyan helységnek szégyen, ha bolond bírája vagyon. Ihol van a pecsét is, az is a bírónál szokott állni." Erre az asszony pecsétviaszt, hozatott és ráparancsolt a jegyzőre, hogy a nyugtákat láttamozza és a községi pecséttel pecsételje meg. A jegyző teljesítette a parancsot. A bíró és az esküdt azonban nem irták alá. /58/ Csak egy epizód a sok közül, amikor a Hagya— ry család egyik tagja kénytelen a tények alapján igy megörökíteni az özvegy kapzsiságát a birtok növelésére. Miután láttuk, hogy községünk földesurainak a legnagyobb gondja ezekben az években a birtokszerzés volt, vizsgáljuk meg ezután azt is, hogy milyen gazdasági körülmények között, s hogyan éltek a jobbágyok ? Az Alföld legnagyobb része a török hódoltság - 51 -