Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

I. TISZAROFF FÖLDRAJZI HELYZETE Aki Tiszaroff községet hazánk térképén keresi az Szolnok megyében, a törökszentmiklósi járásban, a Tisza balpartján találja meg. Földrajzilag nem önálló természeti táj, hanem az Alföld része. Északon a tőle 7 km-re lévő Tiszabura; keleten a tőle 6 km-re lévő Tiszagyen— da; délen a tőle 18 km-re lévő Tiszabő határolja; nyugaton a Tisza folyó alkotja a község határát. A nagyobb helységektől való távolsága : Kunhegyestől 17 km-re; Pusztataskony-Abádszalók vasútállomástól 16 km-re; Fegyvernektol, s a Budapest—Debrecen műúttól 25 km-re; Törökszentmiklós járási székhelytől 36 km-re; Szolnok megyeszék helytől 57 km-re van. Autóbusz-Összeköttetése van : Tiszaderzs-Tiszaroff-Szolnok; Tiszaroff-Pusztataskony-Tiszafüred; Tiszaroff-Kunhegyes-Kisujszállás viszonylatokban. Mivel a Tisza középső szakaszán a 379»5— 381,7 folyamkilométernél fekszik, vizi utón kapcsolatban van a környező községekkel. Területe az északi szélesség 47 fok 24- perc és a keleti hosszúság 2o fok 27 perc alatt 9o AF magasságon fekszik. A különböző földtörténeti korokban a felszini változásoktól függően alakult ki aztán egyrészt földtani rétegződése, másrészt a mai termelés a lapjául is szolgáló talajszerkezete, talajösszetétele. A felső-pleisztocénban lerakódott löszös üledékeket az ó—holocénban ujabb löszréteg bori-