Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

totta'-el. Ezek az üledékek azonban már jóval vékonyabbak* mert amig a pleisztocén löszre tegek 4—lo m vastagságúak* addig a holocén^-löszborítás alig fél méter és csak néhol éri el a 2 métert. Az ó—holocén lösz már akkor rakódott le* amikor' az Alföld csaknem teljesen feltöltődött és tökéletes síksággá alakulti/l/ A Tisza a lapos terepen, ide—oda kanyarogva .jelenleg is rakja hordalékait^ s medrét töltögeti. A folyó épitő

f romboló munkája különösen a község déli részéhez tartozó Alsó—rétnél szembetűnő s ahol hatalmas földtömegeket szaggal le a viz a part "elmosásával és fokozatosan ujabb és ujabb területeket hódit el a megművelt rétből, kogy ugyanakkor a másik oldalon lerakja* épitsá hordalékával a folyó medrét, A folyó ártere szolgáltatta és szolgáltatja mindazokat a javakat, amelyek a vizi világhoz kapcsolódnak. A vizet mindenféle célra* ma már öntözésre is* az ártér növény és állatvilágát* a dusfüvü legelőt* stb. A Tisza közelségének hatása döntően megszabta a község fejlődésének* az itt lakók életmódjának* foglalkozásának irányát. Talaja a Tisza alluviális sikjához tartozik, Földje termékeny lösztalajon képződött fekete— föld, humuszbő fekete agyagtalaj* az árvízmentes magasabb területeken főleg barnás homoktalaj

f a folyó mellett közvetlenül pedig áradmányos öntéstalaj található. A község határa mezőgazdasági termelésre

v gépi müvelésre kiválóan alkalmas* s a nehezen, vagy magas termelési költséggel megmunkálható talaj féleségek aránya /szik* vizjárta területjStb./ elenyészően kis .százalékot tesz. ki. Ennek megfelelően alakult a község határának a művelési ágak szerinti felhasználása is. **;•. >m»