Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

Ami& tehát az uralkodó osztály oldalán lehet szellemi életről beszélni, a falu lakóinak 4o $-át kitevő zselléreket igyekeztek szellemi igénytelenségben tartani. Ezen a korláton csak olyan mértékben tagi — tottak, amilyen mértékben a gazdasági élet meg — kivánta. Az árutermelő gazdaságokban már bizonyos ismeretekkel kellett rendelkezniük a gazdáknak, ezért a gazdasági élet szükségletei alapján a figyelem az iskolai munka tartalmára irányult. így 1795—ben a ref. egyházkerület jóváhagyta az első tudatos elemi népiskolai szervezetet és rendtartást. E szerint " az elemi népiskola szervezetében két osztályú legyen, vagyis tananyaga két év alatt végzendő el. " "... ha pedig akadna olyan gyermek, aki harmadik, sőt negyedik évben is hajlandó iskolába járni ", ugy az ilyenek számára külön ir elő tananyagot. "'A tanév József naptól Dénes napig /márc. 19—okt. 9./ és viszont* két félévből áll. Mindkét félév vizsgával zárul, mig szorgalmi idő mindennap délelőtt a délután 3-3 óra, vasárnap délelőtt s délután 2-2 óra, szerdán-szombaton délelőtt s délután l-l óra. Vakáció "canicula időben" négy hét, délután 1 órahosszat akkor is van tanitás, továbbá szüretkor 2 hét, mikor nincs tanitás úgyszintén a félévi vizsgák után 1 hét." A fenti rendtartás bevezetését az egyházmegye 1796 márciusi gyűlésén Mezőtúron tárgyalta, s megállapította, hogy " az abban körvonalazott népoktatást nyomban gyakorlatba kell venni — többek között — Roffon is, mert itt ersupán egyetlen fitanitó szolgál, s azonfelül préceptori állás nem volt s nincs is rendszeresítve." /lo7/ JL v

;i 'w- '

1mt