Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

;hál^ naptól Szent György napig szabaaoan legel­tetett a 9 réteksnn; de l842~ik Esztendőben a Rof— fi lakosok per uttyán a Földes Urak birtokaitól különn kapták ki földjeiket úgyhogy többe sem az Uraknak, a* közlakos Földjére, sem a* közlakosnak az Urak Földjére legeltetni bármit hajtani nem volt szabad, ezt nevezték Szabájozásnak. Ezen 1842­ik Évbe Biró volt Kun György, Törvény.Biró Orosz Ferentz, Jegyző Tóth András Esklittek Tóth Bálint • Kun István Kiss Mihály,Filó Gábor és többek ami­kor a Szabájozási per lefojváa a Lakbsság a Vár­megye által kimutatott földje elfogadására Septem­ber hónap utolja felé kénszerittetett; da azt sok ideig elfogadni nem akarta, inig végre látva a né-p hogy sorsa nem fordul másfelé Fő Szolga Birói pa­rancsolat szeránt a Burai szöllős kert mellé ren­deltetvénn, kimutatott Földjét ki ki elfogadta.A Helység melly ezelőtt kevés és rossz szántó föld­del birt, és az alsó felső rét elejéim jó darab nyilassal birt, kapott egy egész helly jó földet, de kaszállója többé nem a* réten, hanem szárazon adódott ki; a Lelki Pásztor is kapott egy egész hely földet, a' Rektor fél, a' Tanitó fél és a 5 Jegyző is fél hely földet, a* köz legelő fele ide által, fele mintegy 5oo hóid Albiláton lett kiad­va. Megkevesülvén a* legelő, és e s miá* vége lé­vén* a szabad legeltetésnek, a* Juhok tartása megszorittatott, melyszerént sok ember eladta Ju­hait; hogy milly befolyása lessz jövendőben a* Szabályozásnak a s Községre rAzYQ tökélletesen nem lehet még megmondani; annyi igaz^ hogy kevesebb jószágot lehet tartani mint eddig lehetett, más­felőli az is igaz, hogy az Urak számtalan Birkái, és^Marhái a közlegelőt nem terhelik, Adjon Isten a Maradékra nézve nagyon jó véget ! Szivből kí­vánjuk. - lo5 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom