Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

T.-Roff Pecsétje e folyó 1846-ik Évbe lett száz esztendőssé, ezen 184-6-ik Évbe láttuk az el­ső Gőzhajót Pannoniát a r szőke Tiszáim felfelé sijjetni t a* falu alsó részénn, és a s Lejtőnél mozsárágyukkal üdvözlöttük a s rajta lévő Mélt Gróf Szécsényi Istvánt és több lelkes hazánk fia­it,, kik a*' rettenetes áradással folytonosan kín­zó szőke Tiszánnak regulázása okáért indultak szemlét tartani, a. % dolog legjobb elintézhetése tekintetéből 5 Áldja meg őket érte az égj, és a 5 maradék a megregulázott de most minket csaknem tönkre silányitott Tisza partjainn legyen "boldog. Csak az a rettenetes nagy drágaság ne volna bizony többet is írnék jókedvvel, de már ismét e— szembe Jutott a Tornyot körülvevő temérdek bámuló nép nyomoiult sorsa, s ez letéteti véllem a tol­lat; ez a nép most inkább mint valaha szegény a szuktermés miatt élelme nints, adaját nem tudja fizetni, melly csak Őtet nyomja az élelem drága­sága mindenéből kipusztitja. Adja Isten hogy mi­kor ezen levelet valaki elolvassa, legyen közös teherviselés, melly megfogja .szabadítani a s Nem­zetet végső bukásától és legyen vége az ősiség­nek, mint a* Nemzet haladása legfőbb gátyának. Isten mindnyájunkal lll írtam T.Roffon Sept.2l,1846. Ns Etsedi Tóth András mk Helység Hites Jegy­zője. * A gazdasági helyzet után néhány számadattal utaljunk a népesség számának alakulására is erre az időszakra vonatkozóan. Az első népszámlálás adatai szerint 1784—1787 közötti időben Roffon a lakások száma 24-7$ népesség 1626 fő, nemesek szá­ma 9o fő, zsellér 2o3 /a lakosság 4o %—a/ /lo2/ - lo6 ••'.

Next

/
Oldalképek
Tartalom