Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)
A spontánul induló alakulást később felülről kiinduló támogatás segítette, ami nem várt eredményeket hozott, újabb közös gazdaságok alakultak újjá. A Községi Tanács 1957. április 27. ülésén tudott először foglalkozni a termelőszövetkezetek helyzetével. Habár a helyzetet elemző-értékelő beszámoló újabb fejlődést jelenthetett be, mégsem hirdették meg a tömeges fejlesztést, hanem a megerősödést tűzték ki célul. Erre az időre újra megalakult az Üj Élet tsz. is, így az 1957. áprilisi helyzet a következő volt. Ezüstkalász tsz: huszonkettő tag, 462 katasztrális hold föld, állatállománya 7 ló, 339 juh, 38 szarvasmarha, 34 sertés. Űj Élet tsz: tizenkét tag, 136 katasztrális hold szántó, állatállomány 6 tehén, 2 borjú, 41 anyajuh, 38 bárány, 500 baromfi. Az okos és türelmes szervező munka hatására később a Kossuth, Dózsa és a Búzakalász is bejelentette újraműködésének megkezdését. 1957 őszén, az immár negyedszer) végrehajtott általános tagosítás alkalmával, ezek számára mérték ki először a földeket. Szeptember végén azonban mindenki ismerte a részére kimért földek helyét, így nem volt akadálya az őszi munkák időbeni elvégzésének. (417) Közoktatás, közművelődés Az elemi-népiskola a felszabadulás után továbbra is felekezeti iskolaként kezdett működni. Az oktatás 1944. november közepe táján kezdődött szükségtanítókkal. (418) A korai kezdés oka az volt, hogy a helybeli faluparancsnok a polgári életben maga is pedagógus volt, így különös szeretettel kezelte a kérdést. Az oktatás újjászervezését Bíró Ferenc esperes-plébános kezdte, a bekapcsolódó első hivatásos tanító Kovács Irén volt, aki 1945 elején érkezett vissza otthonából Kerecsendról. A hivatásos tanítói állomány 1945 közepétől fokozatosan töltődött fel. Májusban érkezett vissza a Dunántúlról Molnár Mihályné tanítónő, szeptember elsején kántortanítói kinevezést nyert Molnár József. Molnár Mihály igazgató-tanító szeptember 25-érkezett haza angol hadifogságból, helyettese Szálai Sándor pedig az évvégén. Az oktatás a régi mederbe az 1945/1946. tanévben zökkent vissza és ekkor már kizárólag hivatásos tanítók tanítottak. Az 1946/1947. tanév nevezetes éve volt a községi oktatástörténetnek, mert ezévben nyílt előzör 7. osztály, majd 1948-ban a 8. osztály. 1946-ban kialakult egy viszonylag állandó oktatói kar is, tagjai a következők voltak: Molnár Mihály igazgató-tanító, Szálai Sándor tanító, Szálai Sándorné, Hajnal Istvánné Jakab Katalin tanítónők, Latinovits Olivér kántortanító, Molnár József tanító. (419) 1948-ban a felszabadulás utáni legnagyobb horderejű változás következett az iskola életében. A Kommunista Párt javaslatára mind a Nemzeti Bizottság, mind a képviselőtestület az iskola államosítása mellett foglalt állást. (420) A lakosság egyrésze azonban nyilvánvalóan egyházi sugalmazásra tüntetéssel tiltakozott a döntés ellen. Az akció szervezőit az illetékes szervek letartóztatták, de a megtörtént események felkavarták és megosztották a lakosság közvéleményét. 194
