Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

Az államosított iskola első tanéve 1948/1949. tanévben kezdődött Szálai Sándor igazgató vezetésével és az államosítás előnyei hamarosan megmutatkoztak. Lehetségessé vált a tanítók létszámának növelése, 1951-ben mód nyílt az iskolai bútorzat teljes felújítására. Ez utóbbi már nagyon szükséges volt, mert a meglévő bútorzat 1920 óta szolgált. (421) Az oktatás hatékonyságában 1954-ben következett be ugrásszerű fejlődés, amikor nem kevesebb mint tíz(!) tanerőt helyeztek Tiszapüspökibe. Az új tanerők a következők voltak: Ráthonyi Alajos igazgató, Ráthonyi Alajosné szül. Hajnal Jolán, Kovács J., Horváth Ibolya, Varga Mária, Antali János, Antali Jánosné, Slick Aurélné, Kertész Károly, Slick Antónia. (422) Az 1956. évi ellenforradalmi események az iskolában is éreztették negatív hatásukat. Szőke Márton új VB elnök javaslatára október 27-егц a falugyűlés után, „igazgatóválasztást" tartottak az iskolában. Leváltották Márton Domokos igazgatót és Antali János valamint Nagy Ferenc nevelőkkel együtt áthelyezésüket kérték. Eltörölték az orosz nyelvoktatást, visszaállították az 1948-ban megszüntetett kötelező hitoktatást, megszüntették az Úttörő Szövetséget. A tanítás azonban egész idő alatt rendesen folyt, mindössze egy nap szünet volt. (423) Az ellenforradalom intézkedéseinek felszámolása 1957. január 26-án kezdődött az iskolában. Ekkor az iskolai félévi osztályozó értkezleten a Járási Tanács VB. újból Márton Domokost bízta meg az igazgatói teendők ellátásával. Vezetésével tavasszal újból megszervezték az Úttörő Szövetséget, megindították az orosz nyelvoktatást. Márton Domokos nagy segítségére voltak a szervezésben Lencse József és Gil a Gábor tanárok, akiket január 28-án helyeztek Tiszapüspökibe. (424) Tanulóstatisztika: (425) Évszám Tanerők száma Tanulók száma '" 1945 5 1946 6 1952 ? 1953 ? 1954 13 1956 ? A felszabadulás után a községi közművelődés lehetőségei átmenetileg megcsappantak. A legnagyobb kárt az jelentette, hogy a könyvtárak (levente, községi, olvasóköri, iskolai, plébániai, tűzoltó) állományát teljesen széthurcolták és eltüzelték. A létrejött ifjúsági szervezetekben — KALOT, MADISZ, Független Ifjúsági Szövetség — az amatőr színjátszáson kívül másra nemigen volt lehetőség, az erők és az eszközök szétaprózottsága miatt. Könyvtár a felszabadulás után 1950-ben létesült kettőezer-hatszáz kötettel és hamarosan népszerű lett. 1954-ben háromszázötven, 1956-ban ötszázharminc olvasója volt. A nagy érdeklődésre való tekintettel az Előre és az Új Élet termelőszövetkezetnél 1956 tavaszán fiókkönyvtár működött. (426) ? 353 341 317 351 195