Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)
Ezen adatokat teljesen alátámasztja Heves és Külső-Szolnok vármegye időnkénti adóporta összeírása, amely szerint Tiszapüspökiben 1835ben egy, 1639-ben egy, 1647-ben háromnegyed, 1675-ben fél, 1686-bax* iél adóportát írtak össze. (63)* Ha ezekhez hozzászámítjuk a 3 i / 2 nemesek által használt nemesi portát, ami ebben az időszakban is meg volt, nem lehetett kis település Tiszapüspöki. Négy fős családokat alapulvéve a lélekszám tíz-negyven* körül mozoghatott az egész tárgyalt időszakban. A közállapotok a század elején rendkívül megromlottak, a már említett okok miatt. Az erdélyi fejedelem bérleti időszakában ez némileg csökkent, de 1657 után felújult. Ámbár a török 1657-ben újból felépítette a balaszentmiklósi palánkot, de ereje a közrend fenntartására már nem volt. 1659-ben Szejdi Ahmed pasa, 1663-ban Kücsük Mohamed váradi pasa vonult végig a vidéken, pusztító hadjárattal. A végvári katonák pusztításai is mind elviselhetetlenebbek voltak, elhajtották a lakosság; állatait, elrabolták értékeit, felégették lakhelyét. A mind kegyetlenebbpusztítások miatt a környék községei a megye segítségét kérik, mert önvédelmi szervezeteik elégtelenek a bajok elhárítására. 1662. november 8-án Tenyő, Fegyvernek, Tiszapüspöki, Tiszaföldvár lakosai siralmas sorokban panaszolják a megyének, hogy a füleki, szendrői, szecsényi, gyarmati, onódi végvárak őrségei „zászló alatt portyázva^ ottan minden kereszténységet felülmúló garázdálkodásokat követnek el." (64) Ez az állapot azonban folyamatosan és hosszú ideig tarthatott, mert tizenhét év múlva 1677. január 2-án — valószínűleg újabb beadványra, a megye közbenjárására megvizsgálták az ügyet. A megye a panaszok alapján megkereste a Felvidék császári helytartóját, a Kassán székelő Strassaldót. Az 1676. november 18-án a megyei közgyűlésen ugyanis „tudomásul vették" hogy Juhász György onódi alkapitány, Kovács György és Borbély Balázs szendrői, királyi hadnagyok végigpásztázták Heves és Külső-Szolnok vármegyét kegyetlen zaklatásokkal. Az érintett községek panaszairól 1677-ben azonos kérdőpontok alapján jegyzőkönyvet vettek fel. A jegyzőkönyvi vallomásra hatvannégy község jelentkezett, köztük Tiszapüspöki is. A jegyzőkönyvekből kiderül, hogy az említett katonák az egyes községekben ötszáz-kétezer forintra menő károkat okoztak. (65) Sokat szenvedtek a község lakosai a birtokjogot nem tisztelő királyi nemesek túlkapásai miatt is. Jakabházy szecsényi hadnagy, habár Hal* Egy adóportának (teleknek) az 1592:62. te. szerint négy lakóház, vagy tizenkét parasztház számított. Az 1647:32. te. szerint pedig: hat igásökörrel bíró jobbágy, vagy igával nem bíró tizenkét jobbágy, vagy két-két ökörrel bíró nyolc jobbágy. m
