Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

kitermelés folyik. A hasznosítás kétféleképpen történik, a kitermelt fát vagy a szakaszmérnökség használja fel az árvízvédelemnél, vagy eladja a Szolnakmegyei Állami Erdőgazdaságnak. (24) Ipari üzem Tiszapüspökiben nincs, a szolgáltatóipar azonban képes a lakosság legfontosabb szükségleteit kielégíteni. 1965-ben egy-egy asztalos, fodrász, kovács, villanyszerelő, három cipész, kettő kőműves, hét szabó kisiparos dolgozott a községben. (25) Sokat fejlődött a kereskedelmi hálózat, elsősorban az árusítás szakosítása feltűnő a múlthoz viszonyítva. Négy élelmiszerbolt, egy ruházati-, két vegyesipari-, két egyéb és két italbolt működött 1965-ben. (26) A lakosság vásárlóerejének, életszínvonalának növekedését jól mutatja az üzletek lebonyolított forgalmának forintértéke: Az áruforgalom neme Az áruforgalom értéke forintban 1963-ban 1964-ben 1965-ben Bolti élelem 4.050.000 3.969.000 4.416.000 Ruházat 1.601.000 1.732.000 1.861.000 Vegyes iparcikk 1.647.000 2.023.000 1.981.000 Vendéglátó 1.179.000 1.467.000 1.724.000 Források: KSHSZ: 1963. 320.old., 1964. 300. old., 1965. 298. old. Közoktatás, közművelődés Az ellenforradalom utáni időben az általános iskolában öt tanterem állt rendelkezésre. A pedagógusok száma évenkénti változásokkal tíz-tizenhárom fő között ingadozott. A tanulók száma fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. Az óvodában Óvónők óvodások száma száma Az általános iskolában Évszám Tanerők Tanulók száma száma 1960 11 378 1961 11 385 1963 13 356 1964 12 341 1965 10 341 — 56 2 45 2 51 Források: KSHSZ: 1960. 228. old., 1961. 242. old., 1963. 308. old., 1964. 312. old., 1965. 310. old. A csökkenés az óvodában is mutatkozik, évek óta nincs kihasználva a rendelkezésre álló hatvannégy óvodai férőhely. (27) 20