Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

Az általános iskola tanmenetében az 1963/64. tanévtől fokozatosan iskolareformot valósítottak meg az 1961; III. törvény alapján. Ezen első valóban szocialista iskolatörvény új tanterv, új óraterv, új tankönyvek és egységes nevelési terv alkalmazásával oldja meg célkitűzését. A célkitűzés teljes megvalósítását azonban akadályozza a tantermek kis száma, emiatt a tanítás délelőtt és délután is folyik. Havonkénti váltással hol az alsósok, hol a felsősök járnak délelőtt ill. délután. A napi tanítási órák száma az alsósoknál négy, a felsősöknél öt. Az alsó tagozat osztályaiban osztályvezető-tanítói, a felsőtagozatban osztályfőnök-tanári rendszer van. Az alsótagozat tanítói 1967-ben; Molnár József, Bottyán Menyhért, Bottyán Menyhértné, Kocsis Istvánné, drj. Kis Ferencné, Kiscsatári Józsefné. A felsőtagozat tanárai 1967-ben: Kocsis István középiskolai tanár, igazgató, Akáb István, Csányi Endréné, Gila Gábor, Kiscsatári József, Molnár József ált. iskolai tanárok. Űj létesítmény az 1964-ben épített sportudvar, valamint az 1967-ben épített műhely és konyha a gyakorlati munka oktatásához. Az iskola rendelkezik rádióval, televízióval, az iskolatelevízió adásait az oktatásnál rendszeresen felhasználják. Az iskola rendelkezik egy ifjúsági és nevelői kézikönyvtárral. (28) A szocialista közművelődés formálódása az ellenforradalom után kezdődött. Létesítménybázisát az 1962-ben elkészült „Kossuth Lajos Művelődési Otthon" képezte. Kocsis Tamás némi túlzással méltán nevezte „csodapalotának", ugyanis városi színvonalú. Befogadóképessége háromszáz fő, keskenyfilmes előadásait százharmincöt néző élvezheti. Építéséhez az állam egymillió forintot adott, a berendezése 300.000 forintba került, a lakosság pedig sok társadalmi munkával segített. (29) Az otthonban széleskörű és tervszerű munka folyik, habár a sok igazgatóváltozás nem vált hasznára az eredményességnek. (30) Az ismeretterjesztő előadások ősszel, a filmvetítések esetenként vannak. Igen népszerű a Kiscsatári József vezette honismereti szakkör, valamint a Kiscsatári Józsefné által vezetett kézimunkaszakkör. Szép munkáikat a nőnap alkalmával állítják ki. A kicsik részére mesedélutánok, a fiatalság részére zenedélutánok teszik érdekessé ill. vonzóvá a kultúrházat. Évenként több alkalommal színházi előadás ill. kabaréműsor van, országosan ismert szereplőkkel. A művelődési otthon fő problémája a könyvtár. Az ellenforradalom utáni években helytelen nyilvántartás miatt sok könyv elveszett. 1964-ben 3082, 1965-ben 3312 kötettel rendelkezett, ma már alig fér a sok könyv a rendelkezésre álló helyiségben. A helyben olvasás megoldhatatlan egyrészt helyhiány miatt, másrészt az egyéb rendezvények miatt, így a sok megrendelt folyóirat olvasottsága nagyon kismértékű. Talán ezen nehézségeknek is betudható ,hogy az utóbbi években csökkent az olvasási kedv. 1963-ban háromszázötvenkettő, 1964-ben háromszázhetvenhat, 1965-ben kettőszáznyolcvankilenc beiratkozott olvasó volt. (31) Közrejátszik azonban az olvasók csökkenésében a tömeghírközlő eszközök szaporodása is. 1963-ban ötszáz, 1965-ben ötszázhuszonkettő rádiókészülék működött a faluban, míg a televízió-készülékek száma 1963-ban harmincnégy, 1965-ben kilencvenhárom darab volt. (32) 21