Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

azonnal lemondott, a járási és megyei szervek azonban nem fogadták el lemondását. Február 28-án dr. Magyarka Ferenc vármegyei főjegyző, belügyminiszteri kormánybiztosi minőségben, tejhatalommal érkezett a községbe a felmerült nézeteltérések tisztázására. A rendkívüli képviselőtestületi ülésen először bejelentette, hogy a lemondott Bereznai István helyettesítésére Török Béla községi adóügyi jegyzőt jelöli ki. Majd bíróválasztást rendelt el, mert Bereznaival együtt lemondott Telek Sándor főbíró és Fülöp István bíró is. A választás megkezdése előtt újból népes csoport jelent meg a községháza előtt és tüntetéssel követelte jelöltje* vezetőjegyzőnek való megválasztását. A tüntetés hatásálfa a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt valamint a Földmunkás és Polgári P;árt képviselői kijelentették, hogy pártjuk részéről senkit nem jelölnek a bírói posztokra. A választás eredményeként Tóvizi Lajos az MKP jelöltje lett a főbíró, míg másodbírót nem választottak, mert az NPP jelöltje Polgár István bejelentette választhatatlanságát, mivel tagja volt a Nyilaskeresztes Pártnak. (338) Végül is a másodbírói állást négy nap múlva, kormánybiztosi kijelöléssel, Major István töltötte be. A bizalommal azonban Tóvizi és Major visszaéltek, sokat ártva az MKP tekintélyének gazdasági jellegű vissazéléseket követtek el, emiatt a képviselőtestület 1946. július 30-án bizalmatlanságot szavazott részükre (389) í Az immár krónikussá váló helyzet megoldására — a megyei Nemzeti Bizottság kezdeményezésére a — Községi Nemzeti Bizottság újból tárgyalta Bereznai István ügyét 1946. április 30-án.. Az ülés 6:2 arányban „megtartandónak" minősítette Bereznai Istvánt, a szavazás azonban mit sem változtatott a kialakult helyzeten, mert Bereznai István nem foglalta el helyét. (390) Nehéz időszak következett — rövid idő alatt négyen is helyettesítették Bereznait —, pedig nagy szükség lett volna a jó vezetésre és a község egységére. Besenyszög részéről ugyanis komoly támadások érték ai községet Besenyszög község képviselőtestülete már 1946. február 6-án elhatározta, hogy — a besenyszögi lakosok számára kiosztott földek végleges biztosítása céljából — kéri a tiszapüspöki Nagy szögsziget Besen yszöghöz való csatolását közigazgatásilag is. A tiszapüspöki képviselőtestület «gységesen elutasította a besenyszögiek keresetét és egyhangúan támogatta Molnár János KFB elnök és 318 társa belügyminiszterhez benyújtott kérvényét a besenyszögi kérés elvetésére. A belügyminiszter a tiszapüspökiek javára döntött, így a 30.000 katasztrális hold határú Besenyszög nem tudott területet szerezni a kb. 6400 katasztrális hold területű Tiszapüspökitől. A Nagyszögsziget Tiszapüspöki közigazgatási te* A tüntetők a néphangulatot meglovagoló Palásti Sándort kívánták vezető jegyzőnek, aki kevéssel azelőtt költözött Budapestről Tiszapüspökibe. Alkalmatlansága folytán azonban a felsőbb szervek elejtették személyét. 181