Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

rülete maradt, de ez a döntés nem, érintette az OFB azon határozatát, amely birtokjogilag a besenyszögieknek, tiszapüspökieknek és az óbalaiaknak ítélte e vitatott területet. (391) A tanácsrendszer bevezetéséig még két érdekesebb közigazgatási intézkedés történt. 1949-ben az alispán 8648/1949. sz. rendeletére megváltoztatták néhány utca nevét, amelyek a letűnt rendszert idézték. Ekkor kapta a volt Levente utca a Dózsa György út, a Ferenc József út a Szabadság út, a Szatmári Székesikáptalan út az Ady Endre út nevet. (392) 1950-ben megyei-járási jellegű átszervezések történtek. A 4343/1949/259. M.T.SZ. rendelet alapján a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye elnevezést Szolnok megyére változtatták és bizonyos megyei határváltozásokat is eszközöltek. A tiszai-közép járás elnevezést törökszentmiklósi járás elnevezéssel cseréltek fel: Tiszapüspöki — Kengyel, Kétpó, Kunhegyes, Kenderes, Tiszaroff, Tiszagyenda, Kuncsorba, örményes, Tiszabő, Tiszatenyő, Törökszentmiklós társaságában — ide nyert beosztást. (393) A tanácsrendszer bevezetése. Az 1950. év előtti közigazgatási testület formailag a régi rendszer felépítménye volt, a demokratikus tartalom és módszer csupán az MKP vezette pártkoalició behatása következtében érvényesült. Az új társadalmi rendnek formailag is megfelelő, korszerű közigazgatási felépítmény 1950. október 21-én valósult meg. Eklkor volt az első tanácsi választás, amelynek eredményeképpen a Képviselőtestületet teljes egészében a nép által választott Községi Tanács váltotta fel. A tanács negyvenhárom tagból és huszonhárom póttagból állt, amelynek számát az 1954-ben tartott új választáson harminckilencre szállítottak le. A Tanács önmagából Végrehajtó Bizottságot választott, havonként ülésezett, a VB pedig két hetenként. A naponkénti végrehajtó és elemző munkát a VB elnök és VB titkár végezte. Az első tanácsi főtisztségviselők a következők voltak: VB elnök Hornyik István, VB elnök helyettes Bódi István, VB titkár. Varga Péter. (394) A demokratikus és szocialista jellegű közigazgatás kiteljesítése érdekében az 1950. december 28. tanácsülésen, a következő Állandó Bizottságokat választották meg: pénzügyi-gazdasági, mezőgazdasági-közellátási, közegészségügyi-népjóléti, oktatási-népművelési Állandó Bizottságok. A bizottságok öt-öt tagból álltak. A bizottságok számát az 1951. évi március 8-án tartott tanácsülésen Begyűjtési Állandó Bizottsággal egészítették ki. (395) Kezdetben igen jól működött a Tanács, nagy volt az aktivitás a lakosok részéről, sokszor 100-200 fős hallgatóság is megjelent a Tanács havonkénti ülésein. Később azonban hosszantartó válságba zuhant a községi önigazgatás, amelynek két alapvető oka volt. 1952. év közepétől fokozatosan kettészakadt a Tanács és a VB. A felülről kezdeményezett adminisztratív intézkedések ugyanis nem találkoztak a tanácstagok egyetértésével — habár mindent megszavaztak —, emiatt a végrehajtás kizárólag a VB, sok esetben a VB elnök gondja lett. Később a VB akkor sem vette figyelembe a tanácstagság véleményét, ha az indokolt lett volna. Ehhez járult még az az áldatlan helyzet, hogy a VB elnökök szinte évenként 182