Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

megválasztott tanács azonnal megkezdte a szocializmus alapjainak megbontását a társadalmi élet különböző területein tett intézkedéseivel. Az országosan kibontakozott események és a Szovjetunió íegyveres; segítsége azonban hamarosan lehűtötte a régi rendszer visszaállítását óhajtó reményeket. (384) Közigazgatás A közigazgatás már* a felszabadulás után néhány nappal, november elején kezdett éledezni. Ennek első jele volt egy húsztagú un. „Politikai Csoport" megalakulása különböző poltikai áramlatok képviselőiből. Később jött létre az ország más helységeihez паэоЫоац a Nemzeti Bizottság, amelynek első elnöke Hornyik István lett. Az első képviselőtestületi ülés 1944. december 21-én volt a régi összetételben. Ezt az ülést a már visszatért Vincze György — volt irnok-végrehajtó — helyettes főjegyzői minőségben szervezte meg. (385) így az Ideiglenes Nemzeti kormány 1945. január 4-én kiadott 1. M.E./1945. sz. rendelete, amely a községek önkormányzati szerveinek felállítására intézkedett Tiszapüspökiben már megoldott helyzetet talált. A rendelet alapján 1945. február 9-én alakult meg hivatalosan és ideiglenesen a már előzőleg is működött Nemzeti Bizottság, az államhatalom legfőbb helyi képviselője. A Nemzeti Bizottság a Független Kisgazda Párt, a Nemzeti Paraszt Párt és a Szociáldemokrata Párt képviselőiből alakult. Az elnök Magyar László az NPP jelöltje lett, tagok: Benedek Márton az SZDP, С Tóvizi Imre az FKP jelöltje. Ugyanakkor a képviselőtestületet is átalakították, a demokratikus elveknek megfelelően minden

: párt öt-öt főt delegált. így azonban csak tizenöt képviselőt tudtak kiállítani, holott a törvény értelmében húszat kellett. A további öt főt a tömegszervezetekből hívták be. (386) A rendelet szerint a képviselőtestületnek tagjai voltak még az elöljárók, a Nemzeti Bizottság tagjai, az orvos, az állatorvos és a vezető jegyző, de szavazati joga csak a választottaknak volt. A vezető jegyzői állás azonban nem volt betöltve, mert Jaki András főjegyző — az Igazoló Bizottság előtti megjelenéséig — fel volt függesztve. A járási Igazoló Bizottság április 22-én felkérte teendőinek gyakorlására, de a falu szovjet parancsnoka nem járult hozzá, hogy elfoglalja helyét. A Nemzeti Bizottság ezért április 25-én Bereznai István addigi községi adóügyi-jegyzőt kérte fel a vezetőjegyző helyettesítésére a választás útján való betöltésig. A pályázaton ugyancsak ő nyerte el véglegesen is a vezetőjegyzői állást. 1945. szeptember 3-án az újonnan alakult pártok és tömegszervezetek képviseletének biztosítása érdekében a képviselőtestület összetételét módosították. Ettől az időtől az FKP, az SZDP, a NPP és a közben megalakult Magyar Kommunista Párt négy-négy küldöttet, a Földmunkások Szabad Szakszervezete, az Iparosok-kereskedők Szakszervezete és a Parasztszövetség egy-egy küldöttet delegált a képviselőtestületbe. 1946 februárban a baloldoli erők kezdeményezésére a lakosság egy része a községháza elé vonult és a helyi vezetők elleni tüntetéssel adott kifejezést azon akaratának, hogy több beleszólást kíván a község ügyeinek intézésébe. (387) A tüntetés hatására Bereznai István vezetőjegyző 180