Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

vember 17-én kérvényezte a székhely Tiszapüspökibe való visszahelyezését. Mivel ez nem ment, hajlandónak mutatkozott a község önállóan is orvos tartására. Ennek alapján 1946. március 30-án a képviselőtestület hozzájárult ahhoz, hogy dr. Király István orvos letelepedjen és magánpraxist kezdjen. (382) Ugyanakkor hivatalosan is megindították a harcot az önálló orvosi állás elismeréséért. Király előtt a körorvosok sorrendben a következők voltak: dr. Zetelaky József, dr. Lukácsy László, míg végül dr. Lőrinc Gyula, aki előbb Aknaszlatinán volt orvos. A közélet erőteljesebb kibontakozása 1947-től kezdődött, a hadifoglyok tömeges hazaérkezése után. A hadifoglyok első nagy csoportja 1947 őszén, másik nagy csoportja pedig 1948 áprilisában érkezett haza. Tulajdonképpen a földosztás is ekkor záiíult le véglegesen, mert a volt hadifoglyok számára tartalékolt földeket ekkor osztották ki. 1947. május végén megindult a községet érintő Szolnok-Tiszabura hajójárat is, igaz egyenlőre átszállással. Az átszállást a Szolnok-Szajoli lerombolt vasúti hídnál kellett végrehajtani, miután a roncskiemelés ekkor még nem fejeződött be. (383) Az 1948. év legjelentősebb eseménye volt a népidemokratikus hatalom kialakulása. Az MKP és SZDP egyesülése után a baloldali erők győzelmet arattak a választásokon, ezáltal lehetővé vált, hogy a Magyar Dolgozók Pártja* kibontakoztassa a szocializmus építésének programját. A népidemokratikus erők kezdetben igen lelkesen támogatták a néphatalom teljes kiépítésének gondolatát. Néhány év múlva azonban az ismert torzulások miatt csökkent az aktivitás. Megmerevedett a közélet, az alulról jövő kezdeményezéseket mindinkább a felül kiinduló parancsolgatás váltotta fel. Tiszapüspökiben különösen a termelőszövetkezetek erőltetett szervezése váltott ki ellenállást. Miután a kialakult ellentétek nem tudtak feloldódni egy bizonyos ponton robbanás következett be, amelyet kihasznált a régi rendszert visszaállítani kívánók egy része is. Az ellenforradalmi események Tiszapüspökiben napokkal később bontakoztak ki, mint a városokban. A helyi ellenforradalmi erők október 26-án a Budapestről és főleg a Szolnokról hazaérkezők híradásai alapján mozdultak meg. Este a járdára a Szovjetuniót és a kommunistákat gyalázó, magántulajdont visszakövetelő felírásokat mázoltak. Október 27-én ledöntötték a helyi szovjet emlékművet. Ugyanezen ai napon a VB. ülésére többen benyomultak, magukhoz ragadták a kezdeményezést és nyíltan kifejezték, hogy az 1945. évi földreform, alapján állnak. Fegyveres eseményekre nem került sor, amelyben nagy szerepe volt Radnóti István állatorvosnak, aki tekintélyével fékezte a szélsőséges kilengéseket. Ugyancsak október 27-én „forradalmi falugyűlést" rendeztek, amelyen felolvasták a „Központi Munkástanács" felhívását. Ennek alapján újjáválasztották a tanácsot, miután a régi tagokat lemondatták. Az újonnan * 1948 nyarán a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesült. Az egyesült párt új neve Magyar Dolgozók Pártja lett, amelyben a vezetést a kommunisták gyakorolták. 179