Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)
ségvetéssel dolgozott. Az összeg zömét új járdák építésére és régiek felújítására fordították. Ekkor épült a Szabadság úton 200 folyóméter! betonjárdára, továbbá a Kossuth Lajos úton 200, az Iskola utcában 150, a Rákóczi úton 250 és Fülöp Menyhért utcájában 350 folyóméter egyéb alapanyagú járda. (376) A község belélete A frontvonal eltávolodása után november első napjaiban kezdődött az élet visszatérése a szokásos mederbe, a falu szovjet parancsnoka Timofej Timcsenko tiszthelyettes vezetésével. (377) Legsürgősebb dolog volt az őszi vetések befejezése, ez azonban 1944. őszén nagyon vontatottan ment a megcsappant állatállomány és a kevés férfimunkaerő miatt. A munkabíró férfiak zöme ekkor még távol volt a községtől, vagy Szálasi hadseregében szolgált, vagy hadifogságban volt. Sokan életüket is vesztették Horthy értelmetlen, szovjetellenes háborújában. Mások rokkantán és sérülten tértek haza többek között; Benedek Imre, Benedek István, Czakó János, Czakó Ferenc, Farkas Pál, Fülöp Antal, Kenyeres Mátyás, Polyák Menyhért, Romhány Sándor, Tóvizi László Vincze Sándor, Vincze Zoltán. (378) Ámbár a hadifogságbakerültek' csak 1947-ben érkeztek haza nagyobb csoportokban, parlagföldek mégsem maradtak. Pedig a fizetésnélküli közmunkák is jelentős erőket kötöttek le. A közmunkák irányítását a Szovjet Hadsereg intézte és a község lakosai nagy számban vettek részt a helyi szovjet repülőtér, a SzolnokSzajoli vasúti Tiszahíd, a szolnoki cukorgyár, újjáépítésében. A közmunkát ingyen végzők számára a községi képviselőtestület elsőízben december 21-én szavazott meg fizetést, havi száz pengő értékben. (379) A közrend biztosítása érdekében 1944. november végén az elöljáróság polgárőrséget szervezett harmincöt fővel és három\ tolmáccsal. A polgárőrség tagjai voltak többek között: Csikós György, Kozák Ferenc, Bohács György, Benedek Ferenc aki egy időben a parancsnoki teendőket is ellátta. A tolmácsok Benedek Albert, Szalóki Vincze és Telek Sándor voltak. A polgárőrség tagjai kezdetben díjazás nélkül teljesítették éjjelnappali feladatukat, csak márciusban szavaztak meg számunkra — utólag január és február hónapokra is — 150-150 pengőt. Március 1-től a létszámot leszállították egy parancsnok és tizennyolc főre, míg 1945. április 23-án az államrendőrség felállításakor beszüntették működésüket. (380) A felszabadulás után rövidesen megalakultak a demokratikus társadalmi szervezetek is. A Független Kisgazdapárt С Tóvizi Imre vezetésével az óvodában, a Nemzeti Parasztpárt Magyar László, a Szociáldemokrata Párt Benedek Márton vezetésével. A Magyar Kommunista Pfert helyi szervezete csak 1945. június 17-én alakult meg. A szervezők és eszmei mozgatók Benedek Pál és Major János voltak, akik az alakulás előtt nagygyűlést rendeztek a Kozák László-féle vendéglőben. A nagygyűlés után az Olvasókörbe vonultak ahol megtörtént a, szervezeti alakulás. Az MKP. elnöke Benedek Pál, titkára Major István lett. A megválasztott elnökségi tagok: Gál László, Kormány Mihály, Szabó) Rajmund, Major János, Gál András. (381) A felszabadulás után zavar keletkezett az orvosi ellátásban azáltal, hogy a körorvosi székhelyet Szajolba helyezték át. A község ebbe nem nyugodott bele és már 1945. no178