Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

pontokban találtak munkát. Az ipart gócpontok — Szolnok, Törökszentmiklós, Martfű — közelsége miatt Tiszapüspöki ebben a időben is a megye legkevésbé fogyó községei közé tartozott. Ugyanis aki nem talált munkát a mezőgazdaságban, rövid utazással elérhette az ipari üzemeket, tehát nem feltétlenül kellett elköltöznie. A népgazdasági ágazatokban keresők átrendeződését jól mutatja az alábbi táblázat: (374) Népgazdasági Keresők száma a népgazdasági ágazatokban ágazat 1910 1920 1930 1949 években Mezőgazdaság 615 765 887 99S Ipar 38 58 72 149 Kereskedelem 8 7 15 18 Közlekedés 12 11 10 9 Közszolgálat 17 20 22 26 Véderő — 5 2 — Napszámos 11 22 3 — Nyugdijas — 9 10 — Házi cseléd 27 16 33 — Egyéb 4 7 15 — összes kereső 740 920 1069 1200 A mezőgazdaságban dolgozók %-osan 83,1% 83,1% 83,6% 83,1% Amint a táblázatból kitűnik a mezőgazdaságban keresők aránya 1949ben még nem változott, a keresők száma azonban növekedett. Ez a növekedés azonban viszonylagos, mert ha azt vizsgáljuk, hogy a lakosságnak hány százaléka kereső, akkor Tiszapüspöki a környező községekhez viszonyítva nem változtatott a helyzetén, továbbra is hátul helyezkedik el. A község közműves ellátottságában mutatkozó elmaradást már a néphatalom első éveiben megkezdték felszámolni. 1949-ben valósult meg a község lakóinak egy régi vágya a község villamosítása. Amint tudjuk ezzel már a Horthy-korszakban is megpróbálkoztak, de a nagy költségek miatt elmaradt. Az elosztóhálózat kitűzése után. az anyagok kiszállítása június közepén kezdődött a Hungária Villamossági R.T. által. Az ünnepélyes villany gyújtás 1949. július 23-án történt, ez azonban a megvalósulásnak csupán kezdete volt. A belső hálózat kiépítése az épületekben hosszabb időt vett igénybe. 1955. december 31-én még csak 350 háztartási villanyfogyasztó volt, az utcai lámpák száma 1955. május 7én huszonnégy darab, amelyet állami költségvetésből 1956 áprilisáig negyvenre emeltek. (375) A másik nagy közműves programként a járdahálózat fejlesztését oldották meg a tárgyalt időszakban. 1955-ben Ideiglenes Községfejlesztési Bizottságot hoztak létre, amely bizottság 1956-ban 118.560 forintos költ177